Az uniós adóhatóságok évente mintegy 130 milliárd eurónyi adót nem szednek be, amelyből 30-60 milliárd euró csalás miatt vész el, vagy "egyszerűen ellopják" az ország kasszájából - mondta Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője a szervezet egyéves fennállása alkalmából az Euronewsnak.

Ha én pénzügyminiszter lennék, valószínűleg nem tudnék aludni emiatt, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor az infláció ilyen magas - fogalmazott az Európai Ügyészség főügyésze, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget irányította.

Tevékenységének első évében az Európai Ügyészség 929 nyomozást indított, 28 vádiratot bocsátott ki, és négy ítéletet hozott, emellett 259 millió euró értékű vagyon befagyasztására vonatkozó bírósági végzésekről döntött. A luxemburgi székhelyű független ügyészség, amelynek tagja 22 uniós tagállam, az uniós költségvetést károsító bűncselekmények, köztük a csalás, a korrupció és a pénzmosás kivizsgálása.

Magyarország jófiú a kimaradó államok között

Laura Codruta Kövesi szerint az uniós intézmény megalakulásakor és később is többször előfordult, hogy a kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát, akár tagjai voltak a szervezetnek, akár nem.

Példaként Szlovéniát emelte ki, a szlovén kormány ugyanis sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit, azaz a tagállamokban nyomozást végző szakembereket.  Végül tavaly novemberben kinevezték az ügyészeket, majd januárban egy törvénymódosítás ötletével borzolta a kedélyeket, hogy csökkentsék a fehérgalléros bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek kinyomozására rendelkezésre álló időt.

Nem Szlovénia volt az egyetlen ország, amely igyekezett meghiúsítani a szervezet munkáját. Az év elején összekülönbözött a spanyol ügyészség az európai szakemberekkel azon, hogy ki vizsgálja ki azt a korrupciógyanús megrendelést, amelyet a madridi önkormányzat kötött koronavírus elleni maszkokkal kapcsolatban.

Lengyelország, amely nem tagja a szervezetnek, de köteles azt illetékes hatóságként elismerni, szintén többször elutasította az ügynökség együttműködésre irányuló kéréseit.

Kövesi szerint ezzel szemben Magyarország, bár szintén nem volt hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.

Jelenleg az Európai Ügyészség csak annyit tehet, hogy a "rosszul viselkedő országok" ügyét az Európai Bizottsághoz küldi, amit Szlovénia és Lengyelország esetében már meg is tett.

A bűnüldözők elitcsapata

Az egyik fő akadály, amellyel az ügyészségnek szembe kellett néznie, az a 22 különböző büntető törvénykönyv és jogrendszer kezelése, amelyeknek a munka során meg kell felelnie. Kövesi szerint emiatt bizonyos országokban sok összetett ügyet felderítettek, másokban pedig alig vagy egyáltalán nem.

A hatóságok akaratán múlik, hogy felismerik és felderítik-e a bűncselekményeket, és jelentik-e ezeket az Európai Ügyészségnek - mondta a főügyész.

Kövesi szerint az egyik módja, hogy összhangba kerüljön az ügyészségi politika, az lenne, hogy minden részt vevő országban létrehoznak egy „elit” nyomozó csapatot.