Kétségeket ébreszt Lengyelország jövőbeni szerepével kapcsolatban az eddigi legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra kerülése - kezdte tudósítását a hét végi parlamenti választási eredményekről a Reuters és a Wall Street Journal (WSJ). Európa hatodik legnépesebb állama a nyolc éve kormányzó Polgári Platform (PO) irányítása alatt szorosan együttműködött Németországgal és támogatta az európai integráció elmélyítését.

A győztes nacionalista tábor viszont inkább a független államok közösségében látja az unió jövőjét, mint egy föderális szervezetben. A PiS képviselői az Európai Parlamentben a brit konzervatívok vezette frakcióban ülnek - David Cameron, a szigetország miniszterelnöke vissza akarja szerezni a Brüsszelnek átadott döntési jogok egy részét, mielőtt 2017 végéig megtartják Nagy-Britanniában a függetlenségi népszavazást.

Nem akarunk kilépni, de...

Nem akarjuk, hogy Lengyelország kilépjen az Európai Unióból, de újra akarjuk definiálni az ország helyét azzal a céllal, hogy megerősítsük a pozícióit - idézte a WSJ Jaroslaw Gowint, a párt egyik vezetőjét. A párt a várakozások szerint elődjénél jóval nagyobb távolságot tart Németországtól, de továbbra is keményen szemben áll majd Oroszországgal.

Mind a távozó, mind az érkező kormány nagyobb szerepet szán az államnak a gazdaságban. Mindenekelőtt központi ellenőrzés alatt akarják tartani a legnagyobb iparvállalatokat. Miután Lengyelország gazdag szénlelőhelyekkel rendelkezik, vonakodnak részt venni a szén-dioxid-kibocsátást célzó uniós kezdeményezésekben. Egyik nagy párt sem tervezi az euró bevezetését belátható időn belül.

Hiába a siker

A PO vezetése alatt, 2008 óta negyedével bővült a lengyel GDP, miközben Európa többi része lényegében stagnált. Ugyanakkor elbénázták az autópálya-építéseket - volt olyan szakasz, amelyet be kellett volna fejezni a 2012-es lengyel-ukrán foci-Eb-re, ám az építkezés javában folyt a sportesemény alatt.

Megtépázták a párt imázsát a tavaly kiszivárgott magánbeszélgetések, amelyet a vendéglőben vett fettek fel ismeretlenek. Az ügyben, ami számos kormánypárti politikus dicstelen távozásához vezetett azóta is vizsgálat folyik.

Hiába kedvező, 9,7 százalék munkanélküliség ráta, ami elmarad az uniós átlagtól, az alacsony bérek miatt ezt nem díjazzák a lengyelek. Minden párt azt várja a vállalatoktól, hogy lépjenek tovább azok felé az innovatív tevékenységek felé, amelyek lehetővé teszik a jobban fizetett alkalmazottak foglalkoztatását. Lengyelország fontos beszállítója Németországnak, de kevesebb a saját, nemzetközi szinten is ismert márkája.

Halvány részvétel

A szavazással kapcsolatban csak az tekinthető biztosnak, hogy a jogosultak mindössze 51,6 százaléka járult az urnákhoz. (Magyarországon a parlamenti választásokon 60 százalék felett alakul részvételi arány - 2014-ben a jogosultak 61,24 százaléka adta le voksát - a szerk.) A legfrissebb eredmények szerint a PiS 37,7 százalékot kapott, ami valamivel kisebb az első becsült adatnál. Ezzel 232 helyre számíthatna a parlament alsóházában a Beata Szydlo (képünkön) vezette kormány, miközben az abszolút többséghez 231 képviselőre van szükség.

A PO valamivel 24 százalék alatti arányt érhetett el. Ez az eredmény nagyjából fordítottja a négy évvel ezelőttinek, amikor a hét végi vesztes közel 34 százalékkal végzett az élen, míg a mostani győztes csak 23 százalékot kapott.

A harmadik helyen egy a politikai elittel szemben szerveződött párt, a Kukiz'15 áll 8,7 százalékkal. Ezt a politikai erőt Pawel Kukiz rock sztár alapította. A negyedik a centrista-liberális Nowoczesna, 7,7 százalékkal. Ezt a Világbank korábbi közgazdásza, Ryszard Petru hozta létre idén májusban. Bejutna még a parlamentbe a PSL, a PO volt koalíciós partnere 5,5 százalékos eredménnyel. A baloldal hagyományos pártjai ugyan 7,5 százalékot értek el, ám mivel pártszövetségben indultak, ez kevés a parlamentbe kerüléshez.

Hála az égnek, nincs kétharmaduk

A PiS-től az elemzők nem várnak piacbarát lépéseket: a családtámogatás, a minimálbér felemelése, áfa- és nyugdíjkorhatár-csökkentés szerepel a terveik között - emlékeztetnek az Equilor szakértői. Ezzel egyidejűleg, adóemelésekre is készülnek, megterhelnék a bankszektort és a kiskereskedelmet. 350 milliárd zlotys monetáris enyhítést vezetnének be, a devizahitelek rendezésének költségeit 90 százalékba a pénzintézetek hárítanák.

Ami a tőzsdei cégeket illeti, a távközlést sújthatta volna a frekvenciaaukciós folyamat megakasztása, ami végül a választás előtt lezárult. Ennek újranyitására most nem várható. A PiS el kívánja törölni a bányászatot terhelő adót, ugyanakkor elemzők szerint nem valószínű az osztalék emelésére a szektorban. A Bank PKO elemzője úgy nyilatkozott, hogy "nem kell a piacoknak pánikolniuk", a PiS támogatottsága nem elégséges ahhoz, hogy alkotmánymódosításokat hajtson végre.