Június 17-én megjelent a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály. Ezzel véget ért egy korszak Magyarországon: a kormány ezennel elengedte a rendkívüli jogrendet, és az emberek esélyt kaptak arra, hogy a normálishoz közelítő nyaruk legyen. A kormány hangsúlyozta, hogy a lakosság ne nagyon utazzon külföldre, inkább itthon töltsék a nyári pihenésüket.

A kérés annyira logikusnak tűnt, hogy még a CNN is arról cikkezett, hogy a Balatonon 2020-ban újra plattensee életérzés lehet, mivel jól megközelíthető a régióból, olcsóbb is, mint egy-két európai tengerparti üdülőhely, miközben az infrastruktúrája elégségesen kiépített. A magyar turisztikai szakemberek is arra számítottak, hogy az évtized forgalmát bonyolíthatják le, még úgyis, hogy fesztiválokat nagyjából lehetetlen lesz tartani a tó környékén. A vendéglátósok és a szálláshelyek erre áremeléssel reagáltak, de a külföldiek elmaradása azért fogott valamit a dráguláson.

Járványügyi szempontból apró következmény volt, hogy leálltak a Müller Cecília országos tisztifőorvos által tartott rendszeres sajtótájékoztatók az Operatív Törzs munkájáról. A második hullámig így el kellett búcsúzni a napi beszámolóktól.

A hazai járványkezelés egyik fontos vitáját erősítette fel Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár egy elszólása, amelyből kiderült, hogy 300 milliárd forintért vásároltak 16 ezer darab lélegeztetőgépet a pandémia miatt. Ez jó időre tematizálta a közbeszédet, mert a beszerzett mennyiség, valamint az eszközök ára is feleslegesen nagynak tűnt. Előbbi esetében maga Orbán Viktor miniszterelnök mondta azt korábban, hogy a legnyomasztóbb járványügyi előrejelzések szerint is legfeljebb 8 ezer gépre lehet együttesen szükség, az országban pedig már egy nagyjából 3000 darabos állomány már volt. Az árakat a kormány a keresleti piaccal magyarázta - vagyis hogy minden ország próbált eszközöket venni a tavaszi első hullám alatt -, de még itthon is sikerült olcsóbb üzleteket kötni, nemhogy külföldön. Aztán sorra derült ki, hogy milyen gyanúsabb eladóktól vásároltak.

Lengyelországban sikerült egy elnökválasztást összehozni

Eredetileg májusban tartották volna meg - pontosabban meg is tartották - a lengyel elnökválasztás első fordulóját. A sajátos lebonyolítást az okozta, hogy a járványhelyzet miatt senki nem tartotta biztonságosnak a tömeges voksolást, de a kormány kitartott, aztán az utolsó pillanatokban jött az az értelmetlen megoldás, hogy ugyan nyitva lesznek a szavazóhelyiségek, de nem lesz érvényes a procedúra. Aztán az alsóház megszavazta, hogy június 28-án tartsák meg a koronavírus-járvány és a politikai konszenzus hiánya miatt korábban elhalasztott lengyel elnökválasztás első fordulóját.

Ezt végül sikerült hiba nélkül lehozni, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda nyerte meg azt, de nem szerezte meg a voksok abszolút többségét, így az ő és a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester részvételével második fordulót kellett tartani két héttel később.

Hongkongra rátört az új birodalom

Már május 21-én kiderült, hogy a pekingi központi párt és hatalom újra nekifut, hogy Hongkong különleges jogállását csorbítsa, az elítéltek, gyanúsítottak kiadatását lehetővé tevő új nemzetbiztonsági törvénnyel. A nyilvánosságra került tervezet újra lendületet adott a 2019-ben már ugyanezen ok miatt kirobbant ellenállási mozgalomnak, a hónap végéig sorra tartottak tömegmegmozdulásokat, amelyek júniusra sem hagytak alább. Először az Egyesült Királyság, az USA, Kanada és Ausztrália adott ki egy közös állásfoglalást, hogy nem támogatják a változtatást, és azt várják Kínától, hogy tiszteletben tartsa az 1997-es kínai-brit visszacsatolási megállapodást, amely London fennhatóságát átengedte a kommunista rezsimnek, de széleskörű autonómiát hagyott a szigetállamnak.

Külpolitikai vonalon aktív volt a hónap eleje: először Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy változtatnak az állampolgársági szabályokon és egyszerűbbé teszik a hongkongiaknak a bevándorlást, az állampolgárság felvételét. Az Egyesült Államok pedig sorra kezdett kínai politikusok kitiltásába Hongkong miatt, amire válaszul a kommunista rezsim is hasonló lépésekbe kezdett. Majd az Európai Unió is közös nyilatkozatban állt ki a szigetállam függetlensége mellett.

Hiába a belföldi ellenállás, a külföldi kritikák és lépések, a kommunista párt egy titkos, anonim szavazáson suttyomban átverte az új törvényt június 30-án. Elsőre a tüntetők hivatalos szervezetei, érdekképviseletei megszüntették formális tevékenységüket, hogy ne legyenek a nemzetbiztonsági törvény célpontjai, majd az egészet egy laza hálózattá alakították, ahol az emberek önszerveződésévé változtatták a tüntetések elindítását. Lényegében ez olyan lett, mint a kövezés az ókori zsidó törvényeknél: ha mindenki köveket dob, nem tudni, melyik ölte meg a bűnöst, így senki nem követ el gyilkosságot, vagyis ha mindenki szervező, akkor nincs valódi szervező. Július 1-én már így indultak az újabb demonstrációk, miközben százával kezdték letartóztatni az embereket a kínai hatóságok.