Hosszú hónapok vitái után vasárnap eldől, ki lesz Lengyelország új államfője. Az eredményt külföldön is óriási érdeklődéssel várják, mert a két elnökjelölt az európai politikai törésvonal két oldalán álló politikus. A két héttel ezelőtti első fordulóban a jelenlegi elnök, Andrzej Duda, a kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje 10 kihívóval került szembe, akik közül Rafal Trzaskowski, Varsó liberális főpolgármestere, a legnagyobb ellenzéki párt, a mérsékelt Polgári Platform (PO) képviselője maradt talpon.

Duda az első menetben a szavazatok 44 százalékát szerezte meg, míg ellenfele valamivel több, mint 30 százalékot, ám jó esélye van arra, hogy a többi ellenzéki jelölt szavazóinak többsége a páros versenyben őt fogja támogatni. A verseny teljesen nyitott: a közvélemény-kutatások az elmúlt hónapokban a regnáló elnök nagy fölényét mutatták, ám Trzaskowskinak - aki úgy lett a PO elnökjelöltje, hogy a párt májusban lecserélte korábbi jelöltjét - sikerült ledolgoznia a különbséget. A második forduló előtti héten az összes közvélemény-kutató intézet neki adott nagyobb sanszot a győzelemre, igaz, csak hajszállal: fél százalékponttal mértek neki jobb szavazati arányt, mint Dudának.

Báb vagy nem báb

A jelenlegi államfőt az ellenzék a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski bábjának tartja. Ezt arra alapozzák, hogy bár az elmúlt öt évben volt néhány olyan törvény, amelyet Duda megvétózott, és egy ideig igyekezett önálló szereplőként megjelenni a lengyel politika színpadán, ám később beleszürkült a PiS 2015-ös hatalomra kerülése után kialakult populista színezetű rezsimbe.

A Jog és Igazságosság szerint persze a regnáló elnök újraválasztása lenne a haladás biztosítéka. Külföldi és hazai politikai elemzők többsége úgy véli, hogy a PiS az állami média propagandaintézménnyé alakításával és közjogi reformjaival aláássa a demokráciát. Emiatt a német lapok egy része (főleg a Fakt és a Die Welt) rendszeresen kritizálta Dudát is, amire az volt a válasza, hogy nem kellene beleszólniuk a lengyel belügyekbe.

Patthelyzet

Az elmúlt két hétben a talpon maradt két elnökjelölt az első fordulóban kiesett versenytársaik támogatóit próbálták mozgósítani. Duda nagy hangsúlyt fektetett az idősekre, a nyugdíjasokra, tőlük várja azt a hajszálnyival több szavazatot, amellyel nyerhet. A konzervatív választóknak üzenve támadt rá az LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek) kisebbségre, amiben a Lengyelországban jelentős szerepet betöltő katolikus egyház is támogatta. Emellett fittyet hányva a koronavírus-válságra szociális osztogatást ígért a népnek.

Ha Trzaskowski nyer, az patthelyzetet teremthet a lengyel belpolitikában, ugyanis az államfőnek erősebb jogosítványai vannak az ország alkotmányos rendszerében, mint amilyen hatalmat a magyar alkotmány biztosít a Sándor-palota lakójának. Nem véletlen, hogy Kaczynski, az ország tényleges vezetője igyekezett minél előbb lezavarni a szavazást - amit a járvány miatt végül elhalasztottak a május eleji időpontról -, amíg megvolt Duda nagy fölénye.