Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A görög kormány 40 szigetet akar felajánlani befektetőknek idegenforgalmi fejlesztésre - jelentette a Guardian helyi forrásokra hivatkozva. Az ingatlanokat ötvenéves lízingbe adnák át, ami azt jelenti, hogy hoteleket, házakat építhetnének rájuk a fejlesztők a hosszú távú megtérülés reményében. Arról nem érkezett hír, hogy ettől a projekttől mekkora bevételt remél Athén - és milyen időtávon -, illetve hogy az EU-ECB-IMF hármas mit szól az elképzeléshez.

A koalíciós pártok eközben tovább folytatják hónapok óta tartó vitájukat arról, hogyan faragjanak le - a trojka elvárásának megfelelően - 11,5 milliárd eurót a 2013-as és 0 2014-es költségvetésből. A donorok feltételeiről tegnap megjelent információkra válaszul a két kisebb baloldali koalíciós partner máris jelezte, hogy a követelések elfogadhatatlanok.

Kirúgni legfeljebb szépen, lassan lehet

A Paszok és a Demokratikus Baloldal egyaránt elfogadhatatlannak tartja, hogy azonnali hatállyal elbocsássák a közalkalmazottak jelentős részét. Az előbbi párt elnöke, Evangelosz Venizelosz közölte, hogy a görög munkaerőpiacon az uniós normáknak kell érvényesülniük, ami kizárja a hatnapos munkahetet és a nyolcórás munkanap elvetését.

Fotisz Kuvelisz, az utóbbi párt vezetője arról beszélt, hogy nem lehet újabb megszorításokkal terhelni egy társadalmat, amely a széthullás jeleit mutatja. Kuvelisz a teljes munkaügyi pakkot elveti, azaz például a nyugdíjkorhatár 65 évről 67 évre emelését is.

Újabb hitelelengedés?

Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter arra számít, hogy az EU vezetőinek október 8-ai csúcsértekezletén jelentős döntések születnek Görögországgal kapcsolatban. Szturnarasz ma találkozik francia kollégájával, Pierre Moscovicivel, aki azt nyilatkozta a görög Kathimerini napilapnak, hogy kész "bármilyen szükséges" lépés megtételére azért, hogy Görögországot benntartsák az eurózónában.

Szturnaraszt szerint Franciaországot aggasztja a kitartóan magas görög államadósság és Párizs nem zár ki egy újabb hitelelengedést. Ehhez persze Athénnak vissza kell nyernie az eurózónás donor országok bizalmát. Márciusban egy kötvénycserében negyedére mérsékelték a magánhitelezők kezében lévő adósság értékét, egy újabb akció a ECB-nél és az eurózónás központi bankoknál lévő állampapírok lenyesését jelentené.