A lengyel-fehérorosz határ belorusz oldalára szállított menekültek ügye egyszerre hibrid háború, azaz közvetett támadás az EU ellen, egyszerre emberi tragédia a bevándorlók borzalmas életkörülményei miatt és egyszerre veszélyes játszma elsősorban azért, mert Oroszország keménykezű vezetője, Vlagyimir Putyin államfő is belekeveredhet – elemzi a helyzetet Mark Galeotti politológus, Kelet-Európa-szakértő a Moscow Timeson megjelent véleménycikkében. Alekszandr Lukasenka, Fehéroroszország vitatott legitimitású elnöke májusban kezdett fenyegetőzni a migrációs kártya kijátszásával.

Miután az elég nyilvánvalóan elcsalt 2020. augusztus elnökválasztás előtt és után részben börtönbe záratta, részben emigrációba kényszerítette ellenzékét, tavasszal még földre is kényszerítettek egy fapados repülőgépet, amelyen egy ellenzéki újságíró és barátnője utazott, akiket szintén lecsuktak. Erre válaszul a Nyugat tovább szigorította a fél évvel korábban bevezetett szankciókat Lukasenka rezsimjével szemben. Válaszul akkor fenyegette meg az EU-t először azzal, hogy menekültek áradatát zúdítja az EU-ra.

Ezt követően kezdték meg nyáron a fehérorosz utazási irodák részvételével a bevándorlók szállítását Minszkbe, majd onnan a határra, ahol patthelyzet alakult ki, mert a lengyelek pengés drótkerítés felhúzásával és katonák odavezénylésével válaszoltak, elzárva a közel-keleti bevándorlók útját. Az ügy most úgy áll, hogy távolabbi hatásai lehetnek, mint amit Lukasenka gondolt. Amit eredetileg csak egy rosszindulatú zsarolásnak szánt, az jelentős konfliktussá vált, amelyben kétségbeesett menekült/bevándorló nők, gyermekek és férfiak rekedtek Fehéroroszországban.

Nem lesz jó vége

A történet vége erősen kérdéses. A határra érkezett emberek maguk is szervezkedni kezdtek, amit nyilván tudnak a fehérorosz hatóságok, ám ez nem jelenti azt, hogy ellenőrzés alatt is tudják tartani. A lengyeleknek jól jön az ügy, mert a bíróságok függetlenségének korlátozása miatt - ami nem fest jó képet a varsói vezetés jogállamiság iránti érzékéről - konfliktusban állnak az EU-val, ám a keleti határok védőjeként javíthatnak a kapcsolatokon. Lukasenka kénytelen 20-ra lapot húzni a 21-ben, mert nem hátrálhat meg. Rezsimje kíméletlenségére építette az imázsát, ha ez elvész, akár belső köreiből kerülhet elő egy kihívó vele szemben.

Más kérdés az orosz részvétel. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint valójában Vlagyimir Putyin találta ki az elfajult zsarolást, ám a Moscow Times cikkírója egyelőre semmi jelét nem látja az oroszok beavatkozásának. A bevándorlók szállítását részben opportunista üzletemberek, részben utazási irodák szervezték, amelyeknek a minszki vezetés megkönnyítette a fehérorosz vízum kiadását. Így a belorusz, török és arab repülőgépeken olyanok utaztak, akiknek volt beutazási vízumuk és kifizették a jegy árát.

Az orosz részvétel pusztán azon a feltételezésen alapul, hogy miután a minszki rezsimet már csak Moszkva támogatja, minden lépésükhöz belegyezést kell kérniük a Kremltől. Valójában azonban Lukasenka nem vesztette el teljesen az önállóságát. Fehéroroszország továbbra sem ismeri el a Krím félsziget orosz annektálását és Minszk újra és újra kereskedelmi vitákba keveredik Moszkvával. Lukasenka a napokban azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az orosz gáz tranzitját országán keresztül Európába, mire Putyin maga jelentette ki, hogy erről nem egyeztetett vele, és ha megteszik, azzal tökre tehetik a két ország viszonyát.

Van egy kis gondjuk

Moszkva problémája, hogy Lukasenka támogatásával egyfajta "Róka fogta csuka, csuka fogta róka" helyzetbe került szomszédjával. Ha a belorusz vezető elbukik, akkor Moszkva abba a helyzetbe kerül, hogy a helyén egy a Nyugattal barátságos hatalom alakulhat ki, amit csak úgy tudna elkerülni, hogy közvetlenül beavatkozik Fehéroroszország ügyeibe. Az orosz vezetés persze nem bánja, hogy az EU nehéz helyzetbe került, még egy hadgyakorlatot is összeütöttek belorusz területen, hogy izmozzanak egy kicsit, de összességében ez egy rossz válság a Kreml szemszögéből nézve.

Okot ad Németországnak arra, hogy az orosz befolyásra hivatkozva tovább halogassa az északi áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezési engedélyének kiadását, illetve a brit kormánynak, hogy azt követelje Moszkva vessen véget a Fehéroroszországban kialakult válságnak. Ugyanakkor nem veszélytelen arra játszani, hogy Lukasnekán csak úgy lehet fogást találni, ha Putyint szorongatják. Hosszabb távon még rosszabb lehet, ha az orosz elnök végül kénytelen lenne úgy dönteni, hogy belorusz kollégáját lecseréli egy orosz bábra. Ezt nem akarná sem ő, sem a Nyugat, sem a fehéroroszok, így a bevándorlózsarolásban részt vevő játékosok meccsének óvatlanságól bekövetkező eredménye lenne.

Kapcsolódó