Francia hivatalos források megerősítették, hogy a párizsi kormány vezetésével kezdeményezték egy 15 milliárd dolláros hitel nyújtását Iránnak annak érdekében, hogy enyhítsék a perzsa állam és a nyugati hatalmak között kialakult feszültséget, továbbá megmentsék a hat nagyhatalom (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország, Oroszország) és Irán 2015-ben aláírt atomalkuját - írja a Financial Times. Az egyezséget Donald Trump amerikai elnök rúgta fel tavaly, mert szerinte Teherán fegyverkezési programját és régiós politikai-katonai beavatkozásait is korlátozni kellene.
Válaszul a perzsa ország felpörgette urándúsítását, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy előbb-utóbb atomfegyver előállítására is képessé válik. Az egyezményt aláíró nyugat-európai hatalmak igyekeznek közvetíteni Teherén és Washington között. A helyzet nagyon törékeny - mondta a mostani hitelkezdeményezéssel kapcsolatban Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a héten tartott francia-iráni tárgyalások után. Ugyanakkor a két ország vezetése bízik benne, hogy sikerül tető alá hozni az üzletet. Ezzel a kezdeményezéssel úgy tűnik, Emmanuel Macron francia államfő végleg átvette a vezető helyet az európai politikusok rangsorában a politikai pályája végén lévő Angela Merkel német kancellártól.
Mit szól hozzá Trump?
A francia fél meg akarja szerezni Trump hozzájárulását a kölcsön folyósításához, ami nem lesz könnyű, ugyanis az felpuhítaná azt a washingtoni szándékot, hogy "maximális nyomást" gyakoroljanak Iránra az engedmények kikényszerítése érdekében. Az USA elnöke a világ legerősebb országait tömörítő G7 csúcsértekezletén homályosan célzott a hitelnyújtás lehetőségére, ám hivatalosan csak most ejtett róla szót Le Drian.
A kölcsönt Franciaország mellett Németország és az Egyesült Királyság folyósítaná - derül ki a francia média tudósításaiból. Fedezetét az iráni olajbevételek adnák. Ezek az amerikai szankciók miatt jelenleg jól közelítik a nullát, ám a kölcsön elfogadása esetén lehetővé tennék a perzsa országnak napi 700 ezer hordó olaj exportját (ami negyede a korlátozások előtti mennyiségnek).
Cserébe azt várnák Teherántól, hogy tartsa magát az atomalkuban szereplő urándúsítási limitekhez, járuljon hozzá az Arab-öböl hajózási biztonságának helyreállításához és vegyen részt egy közel-keleti biztonsági megállapodás kidolgozásában, amelyek célja a 2015-en kötött szerződés felváltása egy hasonló megállapodással 2025 után, amikor az egyezmény hatálya lejár.
Nyomás alatt
A szemben álló USA és Irán első számú vezetőit erős nyomás alatt tartják keményvonalas hazai kollégáik a konfliktus élezése érdekében. Hasszán Rohani iráni elnök részben ennek engedve jelentette be a napokban, hogy újabb lépéseket tesznek az urándúsításban - először májusban fenyegetőztek azzal, hogy kilépnek a szerződés keretei közül, ha a nyugat-európai hatalmak nem tudják a nyomás enyhítésére bírni az USA-t.
Berlin, London és Párizs eddig azzal kísérletezett, hogy létrehozza az amerikai ellenőrzés alatt álló nemzetközi banki átutalási rendszer, a Swift alternatíváját, az Instexet, ám ez eddig nem sok eredményt hozott. Leginkább az Iránnak nyújtandó humanitárius pénzügyi támogatások elszámolást tudják ezen keresztül lebonyolítani. Eközben Teheránban a Kayhan napilap, a keményvonalasok szócsöve azt követeli Rohanitól, hogy a kormány fokozza az urándúsítást, majd ezzel az aduval a kezében gyakoroljon nyomást Európára.
A Macron által kezdeményezett hitel új utat nyitna, részben azzal, hogy nem kerülné meg Trumpot, hanem bevonná az ügyletebe. Ezzel kihasználhatná, hogy a jövő évi újraválasztási kampányára készülő amerikai elnöknek sikereket kellene felmutatnia a választóknak, és Iránnal eddig csak a kölcsönönös háborús fenyegetőzésig jutott.
Legolvasottabb

Jeges zuhanyt kaptak a nyakukba a háborúról az orosz tévénézők

Így szúrhat ki minket a NAV a sok százezer adózó közül, érdemes tudni róla

Újabb megdöbbentő levél Szerbiában

Döntöttek Pintérék: megvan az új egészségügyért felelős államtitkár

Orbán Viktor és Lázár János elutazott, fontos partnert látogatnak meg

Megvan az első régiós ország, amely teljesen levált az orosz energiáról

Váratlanul rossz hír érkezett Németországból: elképesztő a drágulás és még nincs vége
