Francia hivatalos források megerősítették, hogy a párizsi kormány vezetésével kezdeményezték egy 15 milliárd dolláros hitel nyújtását Iránnak annak érdekében, hogy enyhítsék a perzsa állam és a nyugati hatalmak között kialakult feszültséget, továbbá megmentsék a hat nagyhatalom (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország, Oroszország) és Irán 2015-ben aláírt atomalkuját - írja a Financial Times. Az egyezséget Donald Trump amerikai elnök rúgta fel tavaly, mert szerinte Teherán fegyverkezési programját és régiós politikai-katonai beavatkozásait is korlátozni kellene.

Válaszul a perzsa ország felpörgette urándúsítását, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy előbb-utóbb atomfegyver előállítására is képessé válik. Az egyezményt aláíró nyugat-európai hatalmak igyekeznek közvetíteni Teherén és Washington között. A helyzet nagyon törékeny - mondta a mostani hitelkezdeményezéssel kapcsolatban Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a héten tartott francia-iráni tárgyalások után. Ugyanakkor a két ország vezetése bízik benne, hogy sikerül tető alá hozni az üzletet. Ezzel a kezdeményezéssel úgy tűnik, Emmanuel Macron francia államfő végleg átvette a vezető helyet az európai politikusok rangsorában a politikai pályája végén lévő Angela Merkel német kancellártól.

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

Mit szól hozzá Trump?

A francia fél meg akarja szerezni Trump hozzájárulását a kölcsön folyósításához, ami nem lesz könnyű, ugyanis az felpuhítaná azt a washingtoni szándékot, hogy "maximális nyomást" gyakoroljanak Iránra az engedmények kikényszerítése érdekében. Az USA elnöke a világ legerősebb országait tömörítő G7 csúcsértekezletén homályosan célzott a hitelnyújtás lehetőségére, ám hivatalosan csak most ejtett róla szót Le Drian.

A kölcsönt Franciaország mellett Németország és az Egyesült Királyság folyósítaná - derül ki a francia média tudósításaiból. Fedezetét az iráni olajbevételek adnák. Ezek az amerikai szankciók miatt jelenleg jól közelítik a nullát, ám a kölcsön elfogadása esetén lehetővé tennék a perzsa országnak napi 700 ezer hordó olaj exportját (ami negyede a korlátozások előtti mennyiségnek).

Cserébe azt várnák Teherántól, hogy tartsa magát az atomalkuban szereplő urándúsítási limitekhez, járuljon hozzá az Arab-öböl hajózási biztonságának helyreállításához és vegyen részt egy közel-keleti biztonsági megállapodás kidolgozásában, amelyek célja a 2015-en kötött szerződés felváltása egy hasonló megállapodással 2025 után, amikor az egyezmény hatálya lejár.

Nyomás alatt

A szemben álló USA és Irán első számú vezetőit erős nyomás alatt tartják keményvonalas hazai kollégáik a konfliktus élezése érdekében. Hasszán Rohani iráni elnök részben ennek engedve jelentette be a napokban, hogy újabb lépéseket tesznek az urándúsításban - először májusban fenyegetőztek azzal, hogy kilépnek a szerződés keretei közül, ha a nyugat-európai hatalmak nem tudják a nyomás enyhítésére bírni az USA-t.

Berlin, London és Párizs eddig azzal kísérletezett, hogy létrehozza az amerikai ellenőrzés alatt álló nemzetközi banki átutalási rendszer, a Swift alternatíváját, az Instexet, ám ez eddig nem sok eredményt hozott. Leginkább az Iránnak nyújtandó humanitárius pénzügyi támogatások elszámolást tudják ezen keresztül lebonyolítani. Eközben Teheránban a Kayhan napilap, a keményvonalasok szócsöve azt követeli Rohanitól, hogy a kormány fokozza az urándúsítást, majd ezzel az aduval a kezében gyakoroljon nyomást Európára.

A Macron által kezdeményezett hitel új utat nyitna, részben azzal, hogy nem kerülné meg Trumpot, hanem bevonná az ügyletebe. Ezzel kihasználhatná, hogy a jövő évi újraválasztási kampányára készülő amerikai elnöknek sikereket kellene felmutatnia a választóknak, és Iránnal eddig csak a kölcsönönös háborús fenyegetőzésig jutott.