A pénteken közzétett adatok szerint áprilisban az élelmiszer- és energiaárakat sem tartalmazó maginfláció éves összevetésben 0,6 százalékkal emelkedett, ami 2016 júniusa óta a leggyorsabb ütemet jelenti. Elemzők az előző havival megegyező mértékre, 0,4 százalékra számítottak.

A friss élelmiszerek árváltozása nélkül számolt infláció éves összevetésben 0,9 százalékos volt áprilisban az előző havi 0,8 százalék után, összhangban az elemzői várakozásokkal. Összességében a fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Elemzők lassulást, 0,4 százalékos ütemet vártak a márciusban mért 0,5 százalékos növekedés után.

Mindazonáltal a jegybanknak valószínűleg fenn kell tartania rendkívül laza monetáris politikáját, mivel a hat évvel ezelőtt bevezetett gazdaságösztönző intézkedések ellenére sincs elérhető távolságban a 2 százalékos célszám.

A maginfláció vártnál nagyobb emelkedésének jórésze abból adódott, hogy a turisztikai szolgáltatások jelentősen drágultak az arany hét előtt, amikor is az új császár trónra lépését kísérő ünnepségsorozat idején, április 27. és május 6. között, munkaszüneti napok voltak Japánban. Az áremelkedés hosszú távú fenntarthatósága erősen kétséges, mivel az amerikai-kínai kereskedelmi háború kiszélesedése beárnyékolja az exportvezérelt japán gazdaság kilátásait.

"Egyes vállalatok a jelek szerint áthárították a növekvő költségeket a háztartásokat. Ám a béremelkedés üteme lassú, és a fogyasztók érzékenyek maradtak az árváltozásokra, így kétséges, hogy más vállalatok is árat emelnek" - mutatott rá Minami Takesi, a Norinchukin kutatóintézet vezető közgazdásza, aki szerint a jegybanknak nem sok eszköze maradt az infláció felpörgetésére, mint fenntartani rendkívül laza monetáris politikáját meg egy időre. Minami Takesi arra számít, hogy a maginfláció a zéró és 0,5 százalék közötti tartományba lassul vissza a 2020 márciusában végződő pénzügyi év második felében.

A japán központi bank 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A Bank of Japan, amely korábban azt remélte, hogy a 2020 márciusában végződő pénzügyi évben sikerül elérni a 2 százalékos célszámot, legutóbbi, márciusi előrejelzésében már csak 1,1 százalékot jósolt.