Még mindig három húsipari cég 2013-as megmentése miatt esnek egymás torkának magyar feljelentők Brüsszelben - derül ki a Népszabadság cikkéből. A konfliktus kiindulópontja, hogy a magyar állam helyi önkormányzatok közbeiktatásával mentette meg a csődtől a vállalatokat. A módszer része, hogy új cég alakul önkormányzati tulajdonnal, amely a régi felszámolásából megszerzi annak eszközeit és márkáit, majd tovább folytatja a termést.

A kormány közvetlenül nem ad pénzt, ám az önkormányzatot meglepi némi friss forrással, amit aztán az utóbbi használhat fel az említett célra. Ezzel mindenki jól jár, kivéve a becsődölt, korábbi vállalat hitelezőit, akik pénzének nagyobb része odavész, mivel az eszközök eladásából befolyt összeg nem fedezi a korábban felhalmozott adósságot.

Így csinálták Gyulán

A Népszabadság részletesen ismerteti a Gyulahús Kft. esetét, amelynek elődje a csődbe ment Gyulai Húskombinát volt. A gyulai önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. 850 millió forintért szerezte meg a bedőlt vállalat berendezéseit és márkáit. Az új vállalat az elmúlt két évben nyereségesen működött, 300 embernek ad munkát, amivel elérte a korábbi létszámot.

Az unió csak azt tiltja az önkormányzatoknak, hogy veszteséges cégekbe beszálljanak, ezért itt nincs gond, ugyanis a Gyulahús nyereséges. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy az előd, a húskombinát adóssága hárommilliárd forint volt, aminek csak töredéke jött be a felszámolás során. A hitelezők egy része tehát hoppon maradt, miközben a cég, amely az adósuk volt, a metamorfózist követően gyakorlatilag "zavartalanul" működik tovább.

Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta a lapnak, hogy tudomása szerint csak előzetes érdeklődés érkezett Brüsszelből a kft.-hez, mivel egymás után érkeznek a feljelentések tiltott állami támogatás vádjával. A szakszervezeti vezető bízik abban, hogy ha lesz is uniós vizsgálat, annak pozitív lesz az eredménye. Azaz megállapítják, hogy a kormány az uniós joggal összhangban segítette ki a gyulai húsipart.