Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A nyár közepére Magyarországon jelentősen lelassul a koronavírus-járvány terjedése: 2-30 közötti napi fertőzési adatok érkeztek csak, ami miatt békésen telhetett a legtöbb ember nyári szabadsága. Viszont a kormány színkódos jelöléseket vezetett be, hogy melyik országba milyen feltételekkel lehet utazni, vagy onnan visszatérni. A cél az volt, hogy ne hurcolják vissza a betegséget külföldről. Viszont a magyarok kedvenc nyaraló helyei - Horvátország például - nem kapott se sárga, se zöld plecsnit, miközben az unió többi országa sorra tette tiltólistára ezeket a helyeket.

"Több Balaton, kevesebb Adria" - adta ki a jelszót Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban, utalva arra, hogy most kevésbé kockázatos külföldre utazni. Meg is nőtt a belföldi utazási hajlandóság, de az is kiderült, a magyarok 41 százalékának utazási terveit befolyásolta, hogy beutazási korlátozásokat vezettek be a különféle besorolású országokra. A válság miatt a magyarok 37 százaléka inkább nem is tervezett be nyaralást 2020-ra. Aztán a nyárba haladva kiderült, hogy a horvátországi nyaralásról azért tömegek nem mondtak le, köztük a politikusaink sem, így Orbán Viktor is járt a szomszédban, ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter jachtozása is vitatéma lett augusztusban.

Viszont júliusban végig úgy tűnt, hogy itthon hónapokra megoldódott a koronavírus-járvány, és egy ország élvezte ki a kültéri kocsmázásokat és a kifejezetten csapadékmentes nyári hónapokat.

Jött az új front az uniós harcban

Július 10-én jelent meg a Fidesz-KDNP azon határozati javaslata, amely beindította Brüsszel (és a többi tagállam) és Magyarország új háborúját: vétót kapott a kezébe a tárgyalásokra igyekvő magyar kormány, hogy ha nem zárják le a folyamatban lévő, "hetes cikkely szerinti eljárásokat" a költségvetés és helyreállítási alap felosztása előtt, ha támogathatók lesznek politikai tevékenységet folytató civilszervezetek az uniós pénzekkel, valamint ha az egész elosztást a jogállamisági mechanizmushoz kötik. Ez a magyar deklarátum - amit a Fidesz-KDNP ekkor majdnem kétharmados képviselete el is fogadott - kódolta, hogy hónapokig tartó vita lesz az EU-ban. Magyarország egyetlen szövetségest talált, Lengyelországot, amelyik felsorakozott a terv mögé.

De július 21-én elsőre úgy tűnt, hogy le tudták zárni ezt a vitát: maratoni vita után sikerült megállapodásra jutnia az uniós vezetőknek az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló helyreállítási alapról. A dokumentum végső szövegébe a jogállamiságról annyi került bele, hogy az Európai Tanács "hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát". Orbán Viktor ezt sikerként magyarázta, mert az nem szerepelt a szövegben, hogy ez kritérium is lenne az 1800 milliárd eurós pénzosztásnál, de Mark Rutte holland kormányfő, aki pedig ragaszkodott ehhez a feltételhez, egyértelműen azt mondta, hogy ez nem kiskapu, számít a demokrácia. A vita ezzel legalább a nyárra nyugvópontra jutott.

A szomszédban kormányválság lett a hozzánk került lélegeztetőkből

Július 1-én azonnal kormányválsággal indult a hónap Szlovéniában: csak idén márciusban vette át a hatalmat a jobboldali Janez Jansa Szlovéniában, de a koronavírus-járvány kellős közepén kevesen vágytak volna erre. Főként hogy napokkal később már olyan dolgokról kellett dönteniük, minthogy honnan szereznek új lélegeztetőgépeket az országnak, ahol az olaszok közelsége, a sok ingázó miatt keményebb volt az első hullám, mint Magyarországon. Végül a teljesen ismeretlen Geneplanet nevű céget választották ki, amelytől átlagosan feleannyiért vásárolták a berendezéseket, mint például Magyarország, de helyben ezt is túlárazottnak mondták a szakértők. Aztán kiderült, hogy a Jansa-kormány több tagja is irányíthatta a közbeszerzést, erősen tolva a vállalkozást, hogy tőlük szerezzenek eszközöket hiába ők adták be a legdrágább ajánlatot.

Júliusra már lépett az ügyészség is: tucatnyi helyen rendeltek el házkutatást, kihallgatták az ország gazdasági miniszterét, lemondott a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány. Pedig az üzletet végül meg sem kötötték, mert a Geneplanet visszamondta a szerződést: a magyar kormány az eredetinél drágább áron vette meg tőlük a gépeket, amelyek alapspecifikációja nem is alkalmas a koronavírusos betegek kezelésére.

Macron váltani kényszerült

Emmanuel Macron pártja, a centrista La République en Marche (LREM, A Köztársaság Lendületben) súlyos vereséget szenvedett el a június végi franciaországi helyhatósági választáson, ami rámutatott törékenységére. Az LREM nem tudott nyerni egyetlen nagyvárosban sem, hatalmon lévő szövetségeseit, mindenütt elsöpörte a választói akarat. Az elnök már tervezte, hogy a vereség után átalakítja a kormányt, de nem akarta elmozdítani a nála népszerűbb Edouard Philippe miniszterelnököt, aki viszont tett neki egy szívességet és előzetes egyeztetés nélkül július 3-án benyújtotta a kormánya lemondását.

Nem kellett sokat várni Macron új kormányának megnevezésére: július 6-án Jean Castex lett az új miniszterelnök, aki végül sok régi arcot megtartott, 31 tagú kabinetjéből 22-en már az előző kormányban is miniszterek voltak. Ezzel viszont meg is jelent az a személy, aki a jelenlegi elnök legnagyobb kihívója is lehet majd, mert a 37 éves Gérald Darmanin a modern francia történelem legfiatalabb belügyminisztere lett, maga Darmain Nicolas Sarkozy egykori államfő (2007-2012) politikai felfedezettjének számít, 2017-ben csatlakozott Macron táborához.

Új autóipari óriás jött létre

Még június 26-án jelentette be a Fiat Chrysler és a Peugeot-Citroen csoportja, hogy egyesülnek, ezzel létrehozva a világ negyedik legnagyobb autókonszernjét. A bejelentés ekkor még csak egy szándéknyilatkozat volt, amiből sok részlet még nem derült ki: a vírusjárvány által támasztott nehézségek ellenére is jövőben sikerekre készültek.

Július 15-én aztán kiadták a részvényesi tájékoztatót is, amiből kiderült, hogy Carlos Tavares lesz az egyesült cég vezérigazgatója, 2021-re pedig le is zárulhat az összeolvadás.

Hadihajóikkal torpedóztak a törökök és a görögök

Marginálisnak tűnő viták sora után, újra feszültté vált a török-görög viszony, amely Ciprus megosztottsága óta lényegében rendezetlen. Ezúttal Görögország kezdte el azzal gyanúsítani a törököket, hogy sorozatosan behatolnak a görög fennhatóságú vizekre a Kréta környékén. Azzal vádolták Ankarát, hogy így próbál jogot formálni a tenger alatti szén-hidrogén-készletek kitermelésére.

A konfliktus azért is kapott furcsa mellékízt, mert két NATO-tagállam került szembe egymással annyira, hogy mindkét ország haditengerészete felsorakozott a Földközi-tengeren. Nemzetközi békítések sem tűntek hatásosnak még a júliusi vitában, pedig Görögország hivatalos tiltakozást küldött az ENSZ-nek, a katonai szövetség vezetésének, az EU-nak és Törökországnak is július 21-én. Azt pedig mindenki el akarta kerülni, hogy geopolitikai problémával is foglalkozniuk kelljen a koronavírus-járvány közepette.