Az átalakuló tanács - a döntésképtelenséget elkerülendő - 15 tagból állna, a szavazatok a nagy, a közepes és a kis gazdasággal rendelkező országok között oszlanának meg. Az eurót használó országok közül tehát nem lesz egyszerre mindegyiknek helye a Európai Központi Bankot kormányzó tanácsban. Az ajánlást maga a tanács fogalmazta meg, miután úgy tartják, hogy egy több mint 22 tagú testület nem lehet döntőképes. A dán Politikennek név nélkül nyilatkozó EU diplomata szerint az előterjesztés gyakorlati okokból született, el szeretnék ugyanis kerülni, hogy az európai bankot irányító tanács egyfajta mini-parlamentté bővüljön. “Időnként még a nagy országok is képviselő nélkül maradnának a tanácsban” – nyilatkozta a diplomata. A dokumentum szerint a kibővített eurózóna tagállamait három csoportba sorolnák. Az öt legnagyobb ország négy szavazatot oszt majd meg egymás közt (tehát egyikük mindig kimaradna a döntéshozatalból), a “közepesek” csoportja nyolcat, a kicsiké pedig hármat. Az országok között rotációs rendszerben oszlik majd meg a képviseleti jog gyakorlása. Az egyes országok méretét nem területük, hanem gazdasági és pénzügyi szektoraik teljesítőképessége szerint ítélik meg. Így például Dánia, amely területileg háromszor kisebb, mint Magyarország, gazdasági teljesítménye alapján a középső csoportba kerülne. A várható magyar besorolásról egyelőre csak találgatni lehet. Elvileg, ha a gazdasági erőt vizsgálják, akár a középső csoportba is kerülhetünk, ha azonban a teljesítmény-mutatók jelentik az elsődleges szempontot, akkor nem lehet kérdéses, hogy legalábbis induláskor a kicsikkel kell “közösködnünk” a képviseleti helyeken. (Természetesen ez a probléma csak a magyar euró bevezetése után, legkorábban várhatóan 2007-ben lesz esedékes, addig pedig meg is táltosodhat a hazai gazdaság.) Az ajánlat miatt máris morgolódik a nagy államok közé tartozó Németország A rotációs rendszer miatt ugyanis időnként kimarad majd a tanácsból, márpedig enyhén szólva nincs hozzászokva ahhoz, hogy részvétele nélkül szülessenek meg őt is érintő döntések. Vannak olyan német vélemények is, amelyek szerint éppen a nemzetekfelettiség elve kerülne veszélybe az új mechanizmussal. A Bundestag alelnöke, Hermann Otto Solms arra kérte Hans Eichel német pénzügyminisztert, hogy “blokkolja” az előterjesztést, a politikai pártok képviselői pedig valamennyien az ajánlás ellen foglalnak állást nyilatkozataikban. Az ügyben végleges döntés az Európai Tanács márciusi, brüsszeli találkozóján várható. Wim Duisenberg, a központi bank elnöke februárban terjeszti be az elképzelést az Európai Parlamentnek.
QP | Quality Placement