Tavaly megháromszorozódott a kínai külkereskedelmi többlet, a 102 milliárd dolláros szufficit a 28 százalékkal 762 milliárdra bővülő export és a 18 százalékkal 660 milliárd dollárra növekvő import eredménye.

A hatalmas többlet újra felerősítheti a kínai árfolyampolitikára vonatkozó amerikai, uniós és japán kritikát. Peking ellen az a vád, hogy a jüan árfolyamának mesterséges alacsonyan tartásával pörgeti fel a kivitelt. Washington a kínai árukra kivetett büntetővámok bevezetésével fenyegetőzik, Brüsszel pedig a WTO-hoz fordulna panasszal. Az USA illetékesei azt állítják, hogy Kína külkereskedelmi többlete az egyik fő oka a globális egyensúlytalanságoknak.

Bár az éves adat komoly ugrásról tanúskodik, havi bontásban kissé más a kép. A novemberi, 10,5 milliárdos többlet után a december 11 milliárdot hozott, miközben a Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 11,6 milliárdos értéket vártak. Fontos, hogy az import immár második hónapja nőtt gyorsabban az exportnál.

A CSFB arra számít, hogy jövőre úgy is 20 százalékkal eshet vissza a külkertöbblet, ha az export tovább hízik, ugyanis a belső fogyasztás élénkítését célzó kormányzati intézkedések importnövekedést generálnak. A Reuters által idézett közgazdászok ennél szerényebb mértékű szufficit-csökkenést jósolnak, a jövő évi többlet szerintük 100 milliárd dollár körül lehet. A JPMorgan elemzője 2006-ra 15-20 százalékra lassuló kivitelbővülésre számít, a kínai kormányzati tanácsadók pedig 15 százalékos exportnövekedés mellett az import 18 százalékos emelkedését várják.

A Bloomberg beszámolója szerint a makroadatok közzététele nyomán a jüan erősödött a dollárral szemben, az amerikai fizetőeszköz jegyzése 8,0705-ről 8,0680-ra süllyedt. A hongkongi határidős kontraktusok alapján ugyanakkor akár 7,7175-ig is erősödhetne a jüan feltéve, hogy teljesen felszabadítják az árfolyamot.

Peking korábban már lépett devizarezsim-fronton, bár Washington további intézkedéseket sürget. Nemzetközi nyomás hatására a kínai jegybank júliusban egyszeri 2,1 százalékos felértékelést hajtott végre, s megszüntette azt a tizenegy éve érvényben lévő rendszert, amelyben a jüant a dollárhoz rögzítették. Néhány napja elindult a jüan bankközi piacon zajló otc-kereskedelme, ami fontos eleme az ázsiai ország devizaliberalizációs programjának. A reform értelmében mindennap nyilvánosságra hozzák a piaci árjegyzők által jegyzett jüankurzusok átlagát a dollárral, az euróval, a japán jennel és a hongkongi dollárral szemben. Peking eddig tizenhárom hazai és külföldi banknak – többek között a Citigroupnak, az HSBC-nek, illetve az ABN Amrónak – adta meg azt a jogot, hogy árat jegyezzenek a bankközi piacon. Az új, a piacon kialakuló központi paritás a kínai jegybank által naponta közölt értéket váltotta fel. A jelenlegi kínai árfolyamrendszer értelmében a jüan naponta 0,3 százalékot értékelődhet le, illetve fel a dollárral szemben, míg a többi valutával szemben plusz-mínusz 3 százalékos sávban mozoghat az árfolyam.