Illegális, nagyon problematikus - ezekkel a jelzőkkel illették David Cameron brit miniszterelnök vendégmunkásokra vonatkozó javaslatait Európa vezető személyiségei. A brit kormány Brüsszelben küldött levele úgy fogalmaz, hogy a londoni vezetés ugyan hisz a nyitott gazdaságban, ám a szigetország nem tud megbirkózni a munkaerő Európán belüli szabad áramlásából fakadó terhekkel.

A brit lakosság - szemben más európai országokéval - jelenleg is nő. A következő évtizedben átlépni a 70 milliót és várakozások szerint 2050-re Nagy-Britannia lehet az EU legnépesebb országa - derül Cameron leveléből, amelyet Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének küldött. (Jelenleg Németország áll az élen valamivel több, mint 80 millió lakóval - a szerk.)

A nettó bevándorlás meghaladja az évi 300 ezer embert, amit a londoni kormány fenntarthatatlannak tart. Ilyen sok érkezőre senki sem számított, az EU alapító atyái sem, amikor rögzítették a munkaerő szabad áramlásáról szóló szabályt - idézi a Telegraph a levelet.

Korlátozott vendégmunkásjogok

Emiatt London négy reformjavaslattal élt. Az első egyfajta tartós derogáció: az EU-ba újonnan belépő országokra csak akkor vonatkozna a szabad munkavállalás szabálya, ha fejlettségük közel került a régiek színvonalához. A második lehetővé tenné, hogy a tagállamok szigorúbban lépjenek fel azokkal szemben, akikről bebizonyosodik, hogy tb-csalást követtek el.

A harmadik szerint az EU-ból érkező vendégmunkásoknak legalább négy éven át kellene Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk ahhoz, hogy jogosultságot szerezzenek az társadalombiztosítási és egyéb a munkavállaláshoz kapcsolódó szociális juttatásokra. A negyedik, hogy betiltanák a gyermekgondozási támogatások külföldre utalását.

Illegális

Hallottam a miniszterelnök (Cameron) beszédét, és ennek alapján erős kétségeim vannak afelől, hogy a szociális támogatások négyéves tilalma az EU polgáraira vonatozóan legális-e - idézte a hírportál Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnökének első reakcióját. Schulz véleménye annyiban kritikus, hogy bármilyen reform felfogadásához szükség van az EP egyetértésére. A szociáldemokrata vezető ugyanakkor azzal puhította megjegyzését, hogy végleges véleményalkotás előtt látni kellene a brit javaslatok minden részletét.

Cameron a kormánya levelét ismertető előadásában szintén óvatosan fogalmazott a tilalommal kapcsolatban. Mint mondta nyitott bármilyen megoldásra a problémával kapcsolatban. A kormányzó konzervatív párt köreiből származó információk szerint a lényeg, hogy világossá tegyék a toryk álláspontját, miszerint korlátozni kell a bevándorlást. Hogy a négyéves tb-korlátozással vagy mással, az részletkérdés.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szóvivője útján szintén azt emelte ki, hogy elfogadhatatlan az európai polgárok megkülönböztetése származási országuk szerint. A négyéves tilalom ezért nem fog "átmenni" az EB-n.

Ez kevés lesz

A szociális korlátozások kevesek ahhoz, hogy visszatartsák az uniós polgárokat a nagy-britanniai munkavállalástól - hozott újabb érvet a kormány tervével szemben Matthew Goodwin politológus professzor. Semmilyen szociológiai kutatás nem támasztja alá, hogy ez csökkentené a szigetország vonzerejét. Így valószínű, hogy ennek segítségével nem lehet lefékezni a bevándorlást.

Korábbi jogi szakvéleményekből kiderült, hogy a négyéves moratórium nem egyeztethető össze az uniós joggal, ám Cameron ennek ellenére belevette ezt a levelébe. Bizonyára azért, mert már a toryk tavaszi választási ígéreteinek is része volt - emlékeztetett Peter Foster, a Telegraph európai ügyekkel foglalkozó szakírója.

A patthelyzet feloldására az lehetne egyik megoldás, hogy a négyéves tilalmat kiterjesztenék a hazai munkavállalókra is, ám az Európai Parlament korábbi döntéseiből kiviláglik, hogy ezt is diszkriminatívnak tartanák. A gyakorlatban ugyanis egy ilyen szabály jóval kevésbé korlátozná a brit munkavállalókat, mint a külföldi vendégmunkásokat - az egyik fontos juttatás például a lakhatási támogatás.

Van, ami menni fog

Az Európai Bizottság szóvivője szerint vannak olyan elemei a javaslatnak, amelyekben nem lesz nagy vita, míg mások nehezebben, de megoldható kérdéseknek tűnnek. Az előbbi körbe tartozik a nemzeti parlamentek szerepének erősítése. London azt szeretné, hogy a tagországok parlamentjeinek egy csoportja - a részletkérdés az, hogy mekkora csoportja - felülírhassa az Európai Parlament szerintük helyzeten döntéseit.

Macerásabbnak látszik az az elképzelés, amely mentesítené Nagy-Britanniát attól a tagállami kötelezettségtől, amely szerint az unió folyamatos erősítésére kell törekednie. Ezt tartalmazza az uniós alapszerződés. A brit kormány ezt a feloldozást jogi formába öntené.

Ugyanez a helyzet azzal az elvárással, hogy az eurózónára vonatkozó szabályok ne sértsék az EU egészének mint szabadpiacnak az egységességét. A britek nem akarnak vétójogot az eurózóna szabályozásában - hiszen nem óhajtanak belépni abba -, de biztosítékot akarnak arra, hogy az övezet nem válik kedvezményezett térséggé az EU-n belül.