Teljesülhet Karl Lauterbach, a német egészségügyi miniszter vágya, példaként szolgálhat a többi európai állam számára Berlin kannabisz legalizációja kapcsán kidolgozott monumentális legalizációs terve. "Csehországban például – ahol jelenleg szintén a kannabisz legalizációját készítik elő – elsősorban a tervezett német modellt veszik alapul" – nyilatkozta Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai szakértője a Napi.hu-nak.

Az persze kérdéses, hogy milyen mértékben tekinthető Németország az európai úttörőnek a kannabisz legalizálása szempontjából, miközben Málta már tavaly az első olyan uniós tagállammá vált, ahol legális a marihuána élvezeti (rekreációs) célú használata és termesztése.

A marihuhána-legalizációban gondolkodik ugyanakkor Svájc is, ahol több kanton is egyfajta kísérleti programként biztosítana legálisan kannabiszt pár száz, előzetesen kiválasztott lakosnak, hogy megvizsgálják a legalizáció működését a gyakorlatban – mondta el a szakértő. Emellett Portugáliában már legalizációs törvényjavaslat is született, a luxemburgi kormány pedig 2023-ban, a jelenlegi miniszterelnök mandátumának lejártáig szeretné megvalósítani a legális kannabiszpiacot.

A német tervek

Az Olaf Scholz német kancellár kabinetje által október végén jóváhagyott elképzelések szerint az országban a felnőttek 20-30 gramm kannabiszt birtokolhatnának legálisan, és otthon maximum három növényt tarthatnának. Ezek mellett azt is előírnák, hogy – az észak-amerikai gyártók nagy bánatára – csak hazai termesztésű marihuánát lehetne legális úton beszerezni, az importra nem lesz lehetőség.

Részben azért szeretnénk dekriminalizálni a kannabiszhasználatot, hogy jobban megvédhessük a gyerekeket és a fiatalokat, másrészt egészségvédelmi céllal is

- idézi az egészségügyi minisztert a Politico. Lauterbach a legalizációs tervek kulcspontjait bemutató sajtótájékoztatón elmondta, abban bízik, a legalizálás a virágzó feketepiacot is letörheti majd.

A korábban kiszivárgott tervekben még az szerepelt, hogy az agyban pszichoaktív hatást kiváltó THC-tartalom maximum 15 százalék lehet majd, később azonban végül csak a 18-21 évesekre vonatkozóan maradtak ilyen jellegű korlátozások.

A kannabiszt az arra engedélyt szerző boltokban és gyógyszertárakban árulhatják majd, valamint felmerült az is, hogy holland mintára létrehozott kávézókban fogyasztani is lehetne. A gyógyszertárakban egyébként nem lesz nagy újdonság ez a termék, Németországban ugyanis már 2016 óta árulnak a patikákban gyógyászati célú marihuánát.

A holland példa biceg

Bár felvetődött, hogy holland mintára a németek is nyitnak – a turisták által előszeretettel látogatott – kávézókat, ahol kannabisszal készült termékeket is lehetne fogyasztani, Kardos Tamás szerint ugyanakkor a németeknek érdemes lenne óvatosan kezelni a holland példát.

Hollandia egyedi modellt követ az EU-ban és az egész világon is az 1970-es évek óta működő coffee shop rendszerével. Ennek a sajátossága, hogy a kannabisz csupán megtűrt, de nem legális – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Csak kis mennyiségű kannabisz beszerzése és tartása engedélyezett, ezért a holland kávézók nem tudják törvényesen megvásárolni az értékesítendő kannabiszt, hiába tarthatnak belőle napi fél kilót raktáron. A coffee shopok beszállítói a törvény szemében nagybani dílereknek minősülnek, így rejtőzködni kényszerülnek és az általuk értékesített kannabisz nem esik át minőségellenőrzésen. Több politikai törekvés is volt a rendszer megreformálására, de ez idáig egyik sem járt sikerrel

- magyarázta Kardos Tamás.

A német tervek kritikusai közül sokan említették azon félelmüket is, miszerint a legalizáció fellendítheti az országban a drogturizmust is. A szakértő szerint az kétségtelen, hogy Amszterdamban és néhány határmenti holland városban állandó kérdés, milyen eszközökkel szorítsák vissza a drogturizmust, miközben a támogatók a turizmusból befolyó összegre mutogatnak.

"A drogturizmus a jelenlegi formában azért látványos, mert Európában egyedüli országként biztosítanak legális hozzáférést a külföldieknek is. Ha azonban a 80 milliós lakosságú Németország és a korábban említett országokban is legálissá teszik a kannabiszt, a drogturizmus várhatóan jóval kevésbé lesz szembeötlő" – mondta a TASZ szakértője.

Uniós forgatókönyvek

A konzervatív, ellenzéki képviselő, Stephan Pilsinger úgy látja, a kormányzati tervek alkalmatlanok a feketepiac visszaszorítására, és várakozásai szerint már az Európai Bizottság sem hagyja majd jóvá azokat.

Az Európai Unióval folytatott párbeszéd alapdokumentumát a törvénytervezet kulcspontjai, a legalizáció bevezetésének keretei adják, amelyeket már a nyilvánosság elé tárt a kabinet, ezek alapján kell majd eldönteni, hogy a német tervek megfelelnek-e az uniós és a nemzetközi jognak.

Németország a szakember szerint valószínűleg azzal érvel majd, hogy a legalizációs javaslat összhangban van nemzetközi kábítószer-ellenőrzési szerződések és az uniós jog tárgyával és céljával, ami leegyszerűsítve a kábítószer-kereskedelem üldözése és az egészség védelme.

Az EU több módon is reagálhat a dokumentumra. Lehetséges, hogy elfogadja Németország érvelését és maximum kisebb módosításokat kér a legalizáció végső formájához. Az is elképzelhető azonban, hogy mereven elzárkózik a tervezettől: ez esetben a németek maximum a dekriminalizációban gondolkodhatnak, amiben a fogyasztók csupán szabálysértést követnek el, de a kannabisz kereskedelme továbbra is tiltott marad

- mondta Kardos Tamás.

A törvénytervezetet szerinte legkorábban 2023 első negyedévében terjeszthetik a Bundestag elé, de a folyamat összetettsége miatt csak 2024-ben reális, hogy a legalizáció megvalósuljon.

Magyarország még a tagadás fázisában van

Az OLAAP 2019-es lakossági felmérés alapján a magyar felnőttek 16 százaléka próbálta már ki a marihuánát. Ez egyben azzal a döbbenetes adattal is szolgál, hogy ha a rendőrség hatékonyan tartatná be a törvényeket, akkor akár egymillió magyar ellen is indulhatna büntetőeljárás – mondta a drogpolitikai szakértő. Hangsúlyozta, ez az a megközelítés, amitől a legtöbb európai ország már inkább távolodik és a fogyasztók üldözése helyett inkább az egészségügyi és szociális szempontokat helyezik előtérbe.

A magyar kormány ezzel szemben még a közelmúltban is ellenérzését fejezte ki, mikor az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2020 végén eltávolította a kannabiszt a legveszélyesebb kábítószerek jegyzékéről, így már semmilyen nemzetközi egyezménybe nem ütközik, hogy az egyes államok orvosikannabisz-programokat indítsanak. Ekkor az EU tagállamai közül Magyarország volt az egyetlen, amely az átsorolás ellen szavazott.

Ez azért komoly probléma, mert súlyos betegek tízezrei számára a kannabisz nyújthatná a leghatékonyabb gyógymódot, amit most már az ENSZ is támogat. A magyar kormány viszont ezt arra hivatkozva nem engedélyezi, hogy sokan használják a kannabiszt élvezeti célból. A két csoport között viszont gyakorlatilag nincs átfedés és megfelelő szabályozás mellett csak azok a betegek juthatnának orvosi kannabiszhoz, akiknek ezt az állapota indokolja

- mondta Kardos Tamás.

A szakértő hozzátette, bár az évtizedek óta tartó tilalomhoz képest a legalizáció radikális lépésnek tűnhet, több problémára is kielégítő választ tudna nyújtani. Említette például, hogy már csak a dekriminalizációval is a rendőrség nagyobb erőforrást fordíthatna a kereskedők üldözésére, hiszen a fogyasztókra elég lenne helyszíni bírságokat kivetni hosszú eljárások indítása helyett. Ahogy arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztók még ezzel együtt is a feketepiacra szorulnának, és továbbra is – legalizáció híján – továbbra is ott vásárolnák az ismeretlen minőségű és gyakran szennyeződésektől sem mentes kannabiszt.