Az európai fiatalok találtak egy hőst, aki kiáll az érdekeikért: Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt elnökét - véli Ferdinando Giugliano, a Bloomberg publicistája. Draghi első jelentős beszédében, amit távozása óta tartott, a tinédzserek és a huszonévesek szövetségeseként lépett színre, éppen akkor, amikor ennek a generációnak veszélybe került a jövője. Egészségügyi nézőpontból a koronavírus elsősorban az időseket fenyegeti, az a gazdasági válság azonban, amelyet járványos terjedése okozott, a fiatalokon veri el a port - többféleképpen.

A legközvetlenebb káros hatást azzal gyakorolja, hogy aláássa a tanulásukat a közoktatásban és az egyetemi szinten is. Kezdődött a karanténnal, ami szétzilálta az oktatást, folytatódik a szociális távolságtartás szabályának betartásával, ami továbbra is akadályozni fogja, hogy a tanulásra koncentráljanak. A mások káros hatás, ami a fiatalokat éri, a gazdasági válságból fakad. Ők azok, akiknek állásai a legkevésbé védettek, és akiknek a legkevesebb pénzügyi tartaléka van a munkanélküliség átvészelésére.

QP | Quality Placement

A legsúlyosabb gond azonban a válság legkevésbé közvetlen következménye: a kormányok kényszerű jelentős eladósodása. A gazdaság életben tartása miatt felvett hiteleket, amelyekkel a munkanélkülieknek és a bajba került vállalatoknak dobtak mentőövet, a következő generációknak kell visszafizetniük. Ennek két előre látható következménye van: magasabbak lesznek a kamatok és a törlesztések, illetve erősödik a pénzügyi bizonytalanság veszélye a jövőben.

Felelőtlen kormányok

A kormányok eddig nem mutattak ésszerű magatartást ezeknek a gondoknak a kezelésében. Néhány kivételtől eltekintve a politikusok nem álltak elő hiteles tervekkel, hogyan akarják újranyitni az iskolákat. Az Egyesült Királyságban például még súlyosbították is a helyzetet azzal, hogy a londoni kormány kaoszt okozott a végzősök zárójegyeinek zavaros kiszámolásával, amelyben a tanári értékelést felülírta egy gépi algoritmus. Az így született eredményeket végül vissza kellett vonni, mert a diákok és a szülők - hogy, hogy nem - nem fogadták el az automata átláthatatlan döntését.

A legerősebben korona sújtotta dél-európai országokban nincs jele annak, hogy a kormányok a képzésbe, a munkanélkülivé vált embereknek szóló tréningekbe fektetnénk a pénzt. A hosszú távú munkaerőpiaci programok hiánya azzal fenyeget, hogy a rövid távú rendkívüli kiadások ablakon kidobott pénznek bizonyulnak, mert kifutásuk után nem állnak munkába az emberek. Így pusztán növelik az államadósságot anélkül, hogy mérsékelnék a munkanélküliséget.

Rossz hitel és jó hitel

Draghi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy van rossz hitel és jó hitel. Az utóbbit a termelékenység növelésére, a munkavállalási, vállalkozási lehetőségek bővítésére fordítják, az előbbit olyasmire, ami nem hoz hosszabb távú hasznot. Ilyen például az előrehozott nyugdíjazás lehetővé tétele. A politikusok hajlamosak az utóbbihoz hasonló intézkedésekre, mert ezeket gyorsan szavazatokra lehet váltani, miközben olyan eladósodással járnak, amit a jövő generációinak kell állniuk anélkül, hogy bármit adna nekik.

Draghi szerint a mostani válságban nem lehet folytatni a kollektív önzés gyakorlatát, amelyben a kormányok a közvetlen, garantált politikai hasznot hozó intézkedésekre költik az erőforrásokat. Ez a gondolat nem új, az ECB volt elnökének azonan, aki kiállt amellett, hogy az eladósodott országoknak, köztük saját hazájának, Olaszországnak fegyelmezett költségvetést kell folytatnia, el kellett fogadnia, hogy a koronaválság kezeléséhez nagy hitelfelvételre van szükség. A kölcsönök felhasználásában azonban maximális átláthatóságot követel - nem csupán a fiatalok, bár elsősorban az ő érdekükben.