Perzselő meleget hozott az augusztus Európában: a hónap közepén megdőlt a kontinenst melegrekordja, Siracusában 48,8 fokot mértek. Közben Magyarországon is nagy volt a szárazság és a hőség, ami miatt a Velencei-tó vízszintje gyorsan csökkenni kezdett, valamint jelentős halpusztulás történt a tavon.

Az elmúlt két évben a víztömeg mintegy 44 százaléka tűnt el a mederből. Az idei szezon különösen borzalmas volt a tó szempontjából, ugyanis a 40 fok körüli hőségek rekordmértékűre növelték a párolgást. A kormány jelezte, hogy a vízpótlást csak 40 milliárd forintból lehetne megoldani, ezért nem veszik napirendre a problémát. 

Kapcsolódó

Elindult az Evergrande bedőlése, válságba került Kína

Az Evergrande kínai ingatlanfejlesztő által kibocsátott kötvényekből augusztusra mintegy 400 millió dollárnyi volt kikölcsönözve, ami a június eleji érték duplájának felelt meg, s 50 millió dollárról 170 millióra nőtt az év eleje óta a 2022-ben lejáró 2 milliárd dollárnyi kötvénysorozatból kikölcsönzöttek névértéke. Az ilyen típusú értékpapír-kölcsönzés akkor jellemző, ha vannak olyan befektetők a piacon, akik shortolják az adott értékpapírt, azaz eladják anélkül, hogy birtokolnák azokat abban bízva, hogy később alacsonyabb árfolyamon vissza tudják majd vásárolni azokat.

Az ok az volt, hogy a kínai ingatlanfejlesztő egyre több beszállítója jelezte: nem fizette ki őket az Evergrande. A fizetésképtelenség miatt pedig elindult az aggodalom, hogy a kötvénykamat-fizetéseket sem tartja majd a vállalat. Augusztus végére ki is derült: a Kínán kívüli papírokra nem tudott fizetni határidőre a társaság, a belföldieket is csak az utolsó pillanatban kezdték el fizetni. Bár eleinte pánik támadt, hogy a válság átgyűrűzhet az amerikai és európai tőzsdékre is, végül csak a kínai ingatlanpiaci szektor szereplői kezdtek el sorban fizetésképtelenné válni.

Lengyel kormányválság a TVN hírcsatorna miatt

A lengyel kormány augusztus elején olyan szabályt terjesztett be a Szejm elé, amely korlátozná az európai gazdasági térségen kívüli vállalatok tulajdonszerzését a lengyel médiában. A kormány álláspontja szerint a pénzmosással próbálkozó cégeket akarják távol tartani a lengyel piactól, ám az ellenzék és amerikai politikusok úgy vélik, hogy ki akarják szorítani a kormánykritikus TVN tévétársaságból annak amerikai tulajdonosát, a Discovery Internationalt.

Az Egyesült Államok azonnal jelezte, hogy elfogadhatatlannak, a sajtó sokszínűségére veszélyesnek tartják az új törvényt. Az ellenzék, de még a koalíciós kormány egyik kisebb pártja is kritizálta a jogszabályt. Végül augusztus 11-én azután is átment a Szenátuson a javaslat, hogy az Egyetértés nevű koalíciós párt két nappal korábban kivonult a kormányzásból.

Az Egyesült Államok kivonult Afganisztánból

Az Egyesült Államok tavaly, Donald Trump elnöksége idején állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról, közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg. Viszont Trump eldöntötte, hogy 2021 májusában az Egyesült Államok kivonja erőit az országból.

Végül a Joe Biden elnök vezette Washington elhalasztotta a kivonulást: csak augusztus 14-én kezdték meg az evakuálást. A tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Egyre nagyobb területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket, végül augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, Afganisztán fővárosába.

Végül augusztus 30-án befejezték az amerikai csapatkivonást és 79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül. Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok állampolgára. A többi nyugati szövetséges is kivitte afgán partnereit az országból, így összesen több mint 123 ezer polgári személyt evakuáltak.

Ugyan úgy tűnt, hogy újabb migrációs válságot indíthat az afgán kivonulás, végül ez nem történt meg. A tálibok viszont hamar visszatértek a 2001-ig tartó első kormányzásuk alapjaihoz: elvették a nők jogait, megszüntették a demokratikus intézményeket és iszlám kalifátust, emíri kormányzást vezettek be.

Megkötötték az új vakcinabeszerzési szerződést

Az Európai Unió beleegyezett abba, hogy felárat fizessen a Covid-19 vakcinák új szállítmányaiért, mivel szigorúbb feltételeket követel meg a gyártóktól a szállításra és a gyártásra vonatkozóan. Amikor az EU májusban megállapodott a Pfizerrel a harmadik, legfeljebb 1,8 milliárd adag oltóanyag szállítására vonatkozó tételről, a Bizottság azt mondta, hogy az új szerződés értelmében az oltóanyagokat az EU-ban kell gyártani, és az alapvető összetevőket a régióból kell beszerezni.

Az első szállítási megállapodásokban az EU csak az oltóanyagokat írta elő, az összetevők gyártását nem. A gyártás Európába összpontosítása segíthet az ellátás biztosításában, mivel a gyártósorok már jól kiépültek, és kevesebb fejlesztésre van szükség, de valószínűleg a költségeket is növelni fogja. Végül az EU elfogadta a drágább árat, de garanciákat követelt meg a gyártóktól.

Matolcsy élesen kritizálta a kormányt

"Ideje felébrednünk: talán már nagyon közel vagyunk a csapdához, lehet, hogy már benne is vagyunk?" – írta augusztus eleji esszéjében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybanki vezető hosszasan kritizálta a kormány válságkezelését, szót emelt az innováció és a fejlesztések hiányáról. 

Matolcsy múltba révedő okfejtése 12 darab hibát felvet, amelyet leginkább Orbán Viktor miniszterelnöknek címez, noha Varga Mihály pénzügyminiszter állt inkább a képzelt ostor végén. Ez volt hosszú ideje az első kikelés az MNB irányából a kormány felé. A konfliktus viszont az év végéig megmaradt: a  jegybank többször is aggályosnak nevezte a költségvetési hiány, az államadósság emelkedését, valamint kritizálta a kormányzati költekezéseket.

Jött az orosz gáz

Megállapodás született az Oroszországtól való újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodás minden részletéről - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 30-án.

A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik, ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől.

 

Főbb gazdasági adatok:

 

 

  • Augusztus 31-én 51969,67 ponton zárt a BUX.
  • Az euró-forint középárfolyam átlagosan 351,95 volt, a maximum 356,85-ön, a minimális 347,35-ön volt.
  • Az S&P 500 4522,6, a Dow Jones Industrial Average 35 359,28, a Nasdaq 15 259,24 ponton zárta az augusztust.