A koronavírus-világjárvány minden más hírt letakarított a lapok címlapjairól és a képernyőkről, köztük az emberiség sorsát a mostani válságnál hosszabb távon sokkal jobban befolyásoló klímaváltozás ügyét is. Az IMF előrejelzése szerint a "nagy leállás" 9 ezer milliárd dollárt farag le a világgazdaság növekedéséből a következő 20 hónapban. És ez az optimista forgatókönyv: ha a válság áthúzódik 2021-re, akkor a világ GDP-je az idei hat százalék után további nyolccal zuhanhat.

Nem csoda, hogy a világ kormányai a válságkezelésre koncentrálnak - vezeti fel cikkét az AFP, amely azt firtatja, milyen hatással lehet ez a klímaváltozás elleni küzdelemre. A lényeg: ha a következő hónapok kiadásainak megtervezésénél nem veszik figyelembe, hogy azok segíthetik, gátolhatják vagy semlegesek lehetnek a globális felmelegedés megelőzése szempontjából, abból nagy baj lehet. Az emberiség elvesztheti esélyét arra, hogy megelőzze a még elviselhetőnek tartott két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést az évszázad végére.

QP | Quality Placement

Európa, Kína, USA

Az Európai Uniónak kulcsszerepe van a klímadiplomáciában - véli Laurence Tubiana, a European Climate Foundation vezérigazgatója, a 2015-ös párizsi klímaegyezmény egyik kitalálója. Mint mondja, nem szeret "most vagy soha" pillanatokról beszélni, de most ez van: a koronaválságra elszórt milliárdokat fel lehetne használni a világ zöldítésére, ám ahogy a dolgok állnak, erre nem lát jó esélyt.

Kínából vegyes jelek érkeznek arról, mennyit költenének el a kétféle válság egyidejű kezelésére. A 2008-as pénzügyi összeomlás után milliárdokat fordítottak energiaintenzív fejlesztésekre, amelyek a szénalapú áramtermelés és ezzel a környezetszennyezés növekedéséhez vezettek. A pekingi vezetés most vonakodik egy újabb nagy befektetési, hitelezési boomot indítani, mert az ország az egyéntől a vállalatokig erősen el van adósodva. A klíma ügy nem szerepel a prioritásaik között.

Az USA-ban Donald Trump elnök dollármilliárdokat készül arra költeni, hogy megmentse az ország olajpala-termelőit, illetve a termékükből készült üzemanyagot égető légitársaságokat. Soha nem titkolta, hogy megrögzött klímaszkeptikus. Ami pedig a világ többi részét illeti, a klímaprobléma megelőzésére rendelkezésre álló pénzeket elszívja a pandémia elleni harc.

Optimisták

Vannak azonban olyan szakértők is, akik optimisták. Felhívják a figyelmet arra, hogy a világgazdaság leállása jelentősen csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, ami egyes ázsiai országokat arra indított, hogy széntüzelésű erőműveiket kevésbé szennyező gáztüzelésűekre cseréljék, illetve hogy a megújuló energiákba fektessenek az energiahordozók importjának kiváltása céljából.

Emellett sokan bíznak abban, hogy a karantén megváltoztatja az emberek szokásait. Például az otthoni munka elterjedtebb lesz, azaz rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, és sokan mérlegelhetik, hogy érdemes-e elutazniuk a világ túlsó végére egy egyhetes szabadság kedvéért vagy sem. És a kevesebb közlekedés kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezhet. A mai tízen- és huszonéveseknek olyan generációs élmény a pandémia, mint amilyen nagyszüleiknek a 100 évvel ezelőtti világgazdasági válság volt, ami megváltoztatja az emberek gondolkodását.

Nagy jelentősége lehet annak, ha az amerikaiak lecserélik a klímaszkeptikus Trump elnököt egy demokrata ellenfelére, aki várhatóan Joe Biden volt alelnök lesz, pláne ha ez a Kongresszus mindkét házában demokrata többséggel párosulna - véli Michael Oppenheimer, a Princeton University geotudományokkal foglalkozó professzora. Amikor az AFP arról kérdezte, mennyire függ Trump leváltásától a klímaváltozás elleni harc felpörgése, úgy válaszolt: alapvetően ettől függ.