A II. világháború vége óta Japánban, az alkotmányos monarchiáknak megfelelően, az uralkodónak nincsen közvetlen politikai befolyása. A nemzete egységét jelképezi csupán, de aktív reprezentatív szerepe is visszafogott. A család lényegében csak a császár születésnapján, december 23-án jelenik meg a nyilvánosság előtt, akkor is csak a császári udvar épületének üvegfala mögött.

1817 óta nem volt rá példa, hogy az uralkodó lemondana a trónról. A döntést Akihito minden bizonnyal betegsége miatt hozza meg, a beszéd egyértelműen ezt készíti elő.

Ehhez azonban a parlamentnek is megfelelő törvényt kell hoznia, a lemondásra ugyanis nincsen jogi forgatókönyv. Egyértelműsége ellenére ezért is fogalmazta meg csupán lemondási szándékát a császár. "Már 80 éves vagyok, szerencsére még jó egészségnek örvendek. Azonban, ha az állapotom hanyatlásnak indulna, elképzelhető lenne, hogy nehéz lenne eleget tennem az államot szimbolizáló szerepből adódó kötelezettségeimnek, amelyeknek eddig eleget tettem" - idézte a Breakingnews a császárt.

A lemondási szándék bejelentése nem váratlan, az elmúlt hónapokban többször felmerült, igaz, mindeddig hivatalosan cáfolták.

Akihito utódja fia, Naruhito lesz, akinek egy lánya született. A császári családban 40 éve nem született fiúgyermek, így a szigorúan férfiágú öröklési rend komolyan veszélybe került a világ legrégebbi, 1500 év óta uralkodó családjában.

Akihito apja Hirohito császár volt, aki 64 év uralkodás után, 1989-ben halt meg. A császárt a második világháború elvesztése, a két atombomba támadás - szombaton volt Hirosima és kedden lesz Nagaszaki 71. évfordulója - sem söpörte el a trónról.

Igaz, a hatalmát Hirohito 1945 után elvesztette, így a család csupán reprezentatív szerepét örökíti tovább.