A bizottság amerikai Kongresszusnak tett jelentése szerint a mérgező eszközök problémája nem oldódott meg a bankrendszerben és ez jelentős kockázatot jelent az Egyesült Államok gazdaságának talpraállása szempontjából. A meghallgatáson kiderült, a bizottság szerint az amerikai pénzügyminisztérium nem szentel elegendő figyelmet a problémának.

A jelentésben kiemelik, hogy a számviteli változások, amelyek alapján a bankoknak nem kell piaci értékre leárazniuk problémás eszközeiket, ahhoz vezetett, hogy a bankok nem akarnak ezektől az eszközöktől megszabadulni. Mivel azonban tisztában vannak azzal, hogy túlértékelten szerepelnek az eszközök könyveikben, ezért nem hiteleznek, vagy nem hiteleznek eleget - írja a Financial Times szakírója az anyagról.

Bár a számviteli változások arra jók voltak, hogy eloszlassák a bizalmatlanságot a bankok tőkemegfelelésével és fizetőképességével kapcsolatban, az alapproblémán azonban nem változtatott sokat. A gazdasági növekedés beindításához nagyobb transzparenciára, megbízhatóságra lenne szükség mind a bankok, mind a kormányzat részéről. A bizottság szerint a pénzügyminisztériumnak és az illetékes kormányszerveknek tovább kell dolgozni azon, hogy a pénzügyi intézmények átláthatóbban közöljék, milyen toxikus eszközökkel és milyen mennyiségben rendelkeznek.

Jobb stressz-tesztek kellenek

A banki stressz teszt eredményeket követő elégedettség is hibás hozzáállásként értelmezhető. A tesztek megfelelő volta és az ez alapján elvárható megfelelő tőkekövetelmény a bankok számára nagyban függ attól, hogy milyen előfeltevéssel élnek a tesztek során a gazdasági aktivitás várható alakulásával kapcsolatban. Mivel egyre több bank távozik a TARP-programból, ez a banki mérlegekre és döntéshozatalra való közvetlen rálátás lehetőségét csökkenti. Így a megfelelő stressz-tesztek alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap.

A kisebb bankok problémájára is rámutatnak a szakértők. A kisebb pénzintézetek
is számos rossz eszközzel rendelkeznek, azonban ezek általában nem jelzálog-fedezetű értékpapírok, hanem teljes és egyre nagyobb arányban rossznak minősülő hitelek. Viszont erre a bankmentő-csomag nem fókuszál kellőképpen és a stressz-tesztek sem vizgsálják kellőképpen a kisebb bankokat. Ugyanakkor a kisebb bankok által kihelyezett hitelek összességében jelentős nagyságrendet képviselnek, s ezek várható bedőlési aránya egyre magasabb. Ráadásul a kisebb bankok nehezebben férnek hozzá a tőkepiacokhoz, s ezért tőketartalékaikat magasabb szinten kellene tartaniuk. Ezt az eddigi stressz-tesztek egyáltalán nem vették figyelembe.

A bankok szeretik a mérget

Az a program, amely a mérgező eszközök magántőke bevonásával történő felvásárlására irányul, számos tisztázatlan kérdést is felvet. Egyrészt, ha a megváltozott számviteli elvek érvényben maradnak, s a bankok irreálisan magas áron tarthatják nyilván toxikus eszközeiket, semmi nem kényszeríti majd őket arra, hogy kipucolják azokat mérlegeikből. Másrészt kérdés, az eszközök potenciális vásárlói mennyire hajlandóak bevállalni a kockázatokat, amelyet az állami támogatás politikafüggősége jelent.

A bizottság következtetése szerint ugyan az amerikai bankrendszert átmenetileg sikerült stabilizálni, azonban a felszín alatt számos olyan probléma húzódik meg, amelyek jelentős kockázatokat jelentenek a további működés szempontjából. Az illetékes hatóságoknak ezért kiemelt figyelemmel kell kísérnie ezeket a témákat, s rövid idő alatt megnyugtató megoldást kell rájuk találni.