Egy ideig úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány elleni fellépésben a visegrádi négyek ugyanúgy együttműködhetnek, mint 2015-ben a bevándorlási válság idején, amikor egy frontba tömörülve utasították el, hogy az európai szolidaritás jegyében országaikban intézzék olyan menekültek menekültkérelmét, akik Olaszországban vagy Görögországban léptek be az EU területére. Miután az egészségügyi válsággal szemben nem alakult ki konstruktív európai együttműködés, együtt enyhíthették volna a pandémia okozta politikai és gazdasági gondjaikat - kezdi a válságkezelést elemző cikkét a Visegrad Insight hírportál.

A közös fellépéssel erősíthették volna a négy állam - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - polgárainak egymás iránti bizalmát. Látványos gesztus volt e téren Orbán Viktor magyar miniszterelnök döntése, amikor a V4-re vonatkozóan feloldotta a Magyarországon a járvány második hullámára válaszul elrendelt határzárat. A szlovák vezetés azonban lehetetlenné tette az egység kialakítását, miután Csehországot a vörös zónába sorolta a fertőzések számának megugrása miatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lezárták a cseh-szlovák határt.

QP | Quality Placement

Nem volt pardon

Pozsony annak ellenére keményített be a szomszédos országgal szemben, hogy mindössze öt nap telt el a szlavkovi háromszög - Ausztria, Csehország és Szlovákia - legutolsó miniszterelnöki találkozója óta, amelyen a résztvevők kinyilvánították azt a szándékukat, hogy az utolsó lehetséges pillanatig nyitva tartják országaik határait egymás felé. A magyarázat az, hogy Szlovákiában a vezető egészségügyi szakértőknek nagyobb a beleszólásuk a politikai döntésekbe, mint a többi V4-országban. Csehországban és Magyarországon egészen kis szerepet játszanak a szakértők.

Lengyelországban a járvány tavasszal beleszólt a politikába: májusról júliusra halasztották az elnökválasztást, ám ezt megelőzően a vírus úgy viselkedett, mintha politikai megfontolásokat követne fertőzései során. Amikor az ország vezetésének az elnökválasztás miatt az volt a fontos, hogy alacsony fertőzöttségi adatok jelenjenek meg - jelezve, hogy nincs akadálya a szavazás megtartásának -, akkor kevésbé fertőzött, amikor politikailag semmi fontos nem történt, hirtelen megugrottak a számok. És a lengyel politikusok nem voltak olyan erős nyomás alatt ez ügyben, mint cseh kollégáik vannak az október 2-3-ai regionális és szenátusi választások előtt.

A szlovák válasz

A szlovák vezetőknek nem kellett ilyen gondokkal szembenézniük idén, így megtehették, hogy például kezdettől fogva maszkban jelenjenek meg a nagyközönség előtt - szemen cseh kollégáikkal -, s így hitelesen várhatták el az emberektől, hogy tartsák be a védekezés szabályait. Ugyanakkor a pozsonyi kormány kritikusai szerint a jelenlegi négypárti szlovák kormány még tapasztalatlan, akárcsak Igor Matovic miniszterelnök, akit tehetséges populistának tartanak. A kormányfő még csak próbálgatja, milyen messze mehet el a hatalom gyakorlásában.

Európában azt látjuk, hogy az ősz a fertőzések számának növekedését hozta, ám egyes országokban, mint Lengyelország vagy Csehország a vírus úgy viselkedik, mintha politikailag tudatos lenne, míg máshol, például Szlovákiában egyelőre a szakértők kezében van az irányítás. A Visegrad Insight szerkesztői szerint ezt figyelembe kell vennünk, amikor morgolódunk amiatt, hogy a politikusok nem tesznek eleget a vírus legyőzése érdekében. Az egyes országok vezetőinek reakciója a válságra politikai ambícióik és az egészségügyi tények összehangolásának eredője.