Az onet.pl idézi a német Süddeutsche Zeitung kommentátora, Florian Hassel cikkét. Eszerint Brüsszel két év késéssel reagált a jogállamiság lengyelországi korlátozására. A publicista a térség több más országában is hasonló gondokat lát - amelyek szerinte a szovjet idők "igazságszolgáltatásához" való visszatérést jelentik -, és úgy véli, hogy az uniós támogatások megvonásával lehetne jobb útra téríteni a tévelygő kormányokat.

"Tudományos" értékelés

A gazeta.pl a Magyarország-szakértő Bogdan Góralczyk professzorral készített interjút. A tekintélyes kutató szerint csalódhat, aki abban bízik, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke majd megvédi Lengyelországot. (Mármint azzal, hogy az Európai Tanácsban megvétózza a 7-es cikkely életbe léptetését, amelyről egyhangú döntést kell hozniuk az uniós állam- és kormányfőknek - a szerk.)

Góralczyk szerint a magyar kormány feje saját érdekei szerint kalkulál. Budapesten tesztnek tekintik a Varsó elleni eljárást, amelyhez hasonlót Magyarország ellen is indíthatnak. A dolgok jelenlegi állása szerint 2018 szeptemberében a Közép-európai Egyetemet (CEU) és a civil szervezeteket érintő törvényekkel kapcsolatos kifogások miatt a magyarok ügyében szavazhatnak az uniós vezető testületekben.

A professzor szerint Orbán Viktor évek óta minden tettével azt bizonyítja, hogy hideg számítások alapján hozza meg döntéseit. Ha kifizetődőnek látja, hogy fellépjen Lengyelország mellett, akkor megteszi, ha nem, akkor nem. Góralczyk emlékeztetett arra, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) jelentős tagja és a magyar kormányfő jó kapcsolatokat ápol a brüsszeli vezetőkkel. Sokan azt tartják róla, hogy egy neveletlen, rakoncátlan gyerek, de a mi kutyánk kölyke.

Legyünk elsők, de ne ebben!

A TOK FM rádióban Krystyna Lybacka európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy mindig szerette volna, hogy hazája valamiben első legyen az EU-ban, de nem arra gondolt, hogy ez azzal teljesül, hogy elsőként indítanak ellene eljárását a jogállamiság megsértése miatt.

Úgy véli, hogy a Lengyelországot kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt utolsó reménye Orbán Viktor - mármint a magyar kormányfő vétója -, ám Orbán meglepetést szerezhet. Szerinte a magyar miniszterelnök ügyesen és cinikusan játszik. Azt mondja, hogy nem voksol Lengyelország ellen, de lehet, hogy csak tartózkodni fog a szavazáson.

Elkerülhetetlen veszteségek

A Rzeczpospolita című konzervatív lap címe szerint: A magyarok velünk vannak. Ezt kötően azonban az újság publicistája, Artur Bartkiewicz felteszi a kérdést: hogyan tovább? Andrzej Duda államfő aláírta a bírósági törvényt, amivel deklarálta, hogy a varsói vezetés egy lépést sem hátrál. (A lengyel igazságügyi reform a parlament kezébe adja a legfelsőbb bírói vezetők kinevezését, amivel megszünteti a törvényhozás és az igazságszolgáltatás szétválasztását, ami az Európai Bizottság és számos tagállam szerint véget vet a jog uralmának Lengyelországban - a szerk.)

A konfliktusban az EU álláspontját osztja Franciaország, Németország és Olaszország, Varsó csak Budapestre számíthat - emlékeztet Bartkiewitz. És ez kevés ahhoz, hogy a lengyel kormány ellenálljon a rá nehezedő nyomásnak. A publicista szerint Lengyelországot meg fogja tépázni az ügy, amire nem biztos, hogy fel van készülve a társadalom. A veszteségek elkerülhetetlenek.

Vihar előtti csend?

Az amerikai Business Insider lengyel kiadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a lengyel tőzsde közömbösen vette tudomásul az uniós eljárás elindítását, mivel arra régóta számítani lehetett. Ráadásul hosszú bürokratikus adok-kapok kezdődik erősen bizonytalan végkimenetellel. A befektetők tehát részben már beárazták a politikai bizonytalanság fokozódásának pénzügyi hatásait, részben kivárnak, mert nem látszik a történet vége.

A nyitókép forrása: Pixabay.com