Az amerikai palaolaj kitermelésének felfutása, még az eddigieknél is nagyobb, drámai hatással lesz a fekete arany világpiacára - állítja Nick Butler, a Financial Times publicistája, aki évtizedekig dolgozott vezető beosztásokban az BP-nél. Cikkét annak kapcsán írta, hogy az OPEC június végi tanácskozásáról ellentmondó hírek érkeztek azzal kapcsolatban, mennyivel növelnék olajkitermelésüket a kartell országai.

A cél napi egymillió hordó plusz lenne, de egyes országok nem lesznek képesek teljesíteni az ebből rájuk eső részt, ezért valójában körülbelül 700 ezer hordós napi többlet várható, amelynek nagy részét Szaúd-Arábia fogja hozni. Ugyanakkor Butler szerint fontos körülmény, hogy az OPEC-csúcson nem esett szó két olyan bizonytalansági tényezőről, amely a következő években meghatározó hatást gyakorolhat a világ olajellátására.

Ellentétes folyamatok

Az egyik a venezuelai helyzet alakulása, amely a szakértő szerint még sokkal rosszabb lehet, mint amilyen most. Rövid távon ez gyakorolhatja a legnagyobb hatást a világ olajpiacára. Az ország májusban naponta 1,36 millió hordó olajat hozott felszínre, ami 600 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól. Az IEA energiapiaci tanácsadó cég szerint a kitermelés napi 800 ezerre csökkenhet a következő évre (a caracasi kormány ennek ellenkezőjét ígéri). A venezuelaiak zuhanó életszínvonalát látva ez a kormány bukásával járhat, bár ennek már eddig be kellett volna következnie.

A másik tényező, ami sokkal kiszámíthatatlanabb hatást gyakorolhat az iparágra, az amerikai palaolaj-kitermelés alakulása. Ebből a forrásból jelenleg napi ötmillió hordónyi fekete arany kerül a felszínre, ami hozzájárul ahhoz, hogy a USA olajkitermése napi 11 millió hordóra emelkedjen. Ilyenre nem volt példa az elmúlt 50 évben. A palaolaj és a palagáz az elmúlt években romboló hatást gyakorolt a világ gáz- és olajpiacára.

Nagy boom

Az USA immáron mindkét energiahordozóból exportőr, tehát nem függ a közel-keleti olajimporttól. Az iparág egyik vezető tanácsadó cége, az IHS Markit, amely különlegesen jó adatokkal rendelkezik, azt jósolja, hogy az USA ismert palaolaj-lelőhelye, a Texasban és Új-Mexikóban elterülő Permian-medence a jelenleginél is több olajat produkál majd a következő években.

Ennek alapján az IHS Markit azt jósolja, hogy ebből a térségből 2023-ban a jelenleginél napi hárommillió hordóval több olaj és 425 millió köbméterrel több gáz kerül majd piacra. Ez természetesen jót fog tenni az amerikai olajiparnak és a növekvő mennyiségnek köszönhetően csökkenni fog az olajpala kitermelésének költsége. Beeshet akár hordónként 25 dollár alá. A piackutató cég becslése szerint mindez további 300 milliárd dollár befektetést igényel.

Drámai hatás

Butler szerint ez drámai piaci hatással járhat. Az USA jelentős olajexportáló ország lesz. Az IHS Markit szerint 2023-bannapi négymillió hordó olajat visz majd a világpiacra, amivel lefedi a várható keresletnövekedés nagyját. Ebből következően az olyan OPEC-országok, mint Kuvait, Irak vagy Irán, amelyek növelni akarják kivitelüket nem igazán tuják majd ezt megtenni.

Ezért a kartellnek továbbra is keresnie kell az együttműködés lehetőségeit az olyan nagy rajta kívül álló termelőkkel, mint Oroszország. Eközben a nagy vásárlók, élükön Kínával élvezhetik a vevők uralta piac előnyeit, és ne feledjük az üzemanyagok legnagyobb vásárlói között vannak az autósok is, így ez nekik is jól hangzó hír lehet. Ugyanez várható a földgáz esetén: az USA kivitele tovább növeli majd a kínálatot a már jelenleg is bőven ellátott gázpiacon.

Ne higgyen a guruknak!

A Permian-medence többlete csak fokozatosan fog jelentkezni, egyebek mellett azért, mert a gyenge gázcsőhálózat már most is szűk keresztmetszetet jelent a szállításban. Négy vezetéket építenek, amelyek 2019-ig nem készülnek el. Ezért ez az újabb kínálatbővülés kezdődátuma. Ezek a bizonytalanságok és a közel-keleti politikai instabilitás a spekulációt és ezzel az árak hullámzását fűti. Butler azt tanácsolja: ne higgyünk azoknak, akik azt állítják, hogy pontosan előre látják az olajár alakulását!

Veszélyes mellékhatás

Az amerikai kőolaj-és gázipar évente 13 millió köbtonna metánt bocsát ki, 60 százalékkal többet az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség eddigi becslésénél - idézte az MTI az Coloradói Egyetem vezetésével készült tanulmányát. A tanulmány szerint a kibocsátott szénhidrogén többsége ipari berendezések hibája, szivárgások és más működési rendellenességek miatt kerül a levegőbe. A szivárgás miatt légkörbe került metán értéke kétmilliárd dollár körül alakulhat, ami elegendő lenne 10 millió amerikai otthon fűtéséhez.

A fotó forrása: Pixabay