A legutóbbi régiós jelentés szerint a gazdaság ismételten növekedő pályára állása a nagy és időszerű költségvetési élénkítő kiadások mellett a már zajló készlet-újraépítésnek köszönhető a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségben, ráadásul a globális fellendülés beindulásához is hozzájárult.

A kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség fejleményeit továbbra is erősen befolyásolja Kína, ahol az idei évre várt GDP-növekedés kiegyenlíti az Egyesült Államok, az Eurózóna és Japán gazdaságának három harmadon át tartó zsugorodását.

Ám, annak ellenére, hogy Indonézia és Vietnam jól teljesít, a fejlődő Kelet-Ázsia Kínát nem számítva már csak 1 százalék körüli gazdasági növekedésre számíthat idén a Világbank szerint, ami már jócskán elmarad a dél-ázsiai, közel-keleti és észak-afrikai bővüléstől, és csak alig múlja fölül Afrika szubszaharai térségének várható teljesítményét.

Egyes országokat továbbra is különösen súlyosan érinti a válság - Kambodzsában, Malajziában és Thaiföldön csökken a GDP, és alig bővül Mongóliában, valamint bizonyos csendes-óceáni szigeteken - állítja a jelentés.

A vállalkozások már az év korábbi szakaszában a gyengébb kereslethez igazították tevékenységüket, az alkalmazottakra szerte a térségben számos módon hatott a válság. A cégek a munkaidő csökkentésével, az extra műszakok leépítésével, a részmunkaidős és szerződéses munkaerő elbocsátásával, vagy a fizetések visszavágásával igyekeztek mérsékelni kiadásaikat, de bizonyos intézkedéseket már vissza is vontak a javuló környezetben. A társaságok viszonylag kevés teljes munkaidős alkalmazottól váltak meg, már a kereslet fellendülésére is gondolva. Az elbocsátott munkavállalók leggyakrabban a szolgáltatásban és a mezőgazdaságban tudtak elhelyezkedni, gyakran a szürke gazdaságban, alacsonyabb fizetésért és sokkal nehezebb körülmények között. Egyes országokban a közpénzből finanszírozott élénkítő csomagok a közmunkahelyek ideiglenes létesítését is támogatták.

A jelentés szerint, amennyiben a térség visszatér a válság előtti gazdasági növekedési szintekhez, mintegy 14 millió embert ragadhat ki a szegénységből, akik ma legfeljebb napi 2 dollárból élnek; erre azonban jövőre még nem lehet számítani a Világbank szerint.

Mindemellett, a 8,4 százalékos becsült idei kínai GDP-növekedéssel és az ország, a globális trendet meghaladóan bővülő belső fogyasztásával több, elsősorban tartós fogyasztási cikkeket és nyersanyagokat Kínába exportáló állam részesül már idén a pozitív folyamat előnyeiből. Így a Világbank idén 6,7 százalékos növekedésre számít a fejlődő Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, míg jövőre már 7,8 százalékra gyorsulhat a bővülés.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 21 tagországának vezetői a hét második felében Szingapúrban találkoznak, és bizonyára lesz miről tárgyalniuk, miután a Világbank térségi vezető elemzője, Vikram Nehru szerint a fenntartható fellendülést továbbra is kockázatok kísérik. A térség egyes kormányainak van mozgástere a fiskális stimulus folytatására, amíg a fellendülés biztosabb pályára nem áll - mondja az elemző, aki szerint továbbra is fennáll az eszközár-buborék kialakulás veszélye.

Nehru szerint a térség az idei év után után is gyorsan növekedhet, akkor is, ha a növekedés a fejlett gazdaságokban lassú marad. A jövőbeli növekedési potenciál kihasználásához az országoknak ellen kell állniuk a protekcionizmusnak, nyitottnak kell maradniuk, és tovább kell erősíteniük a térségi és globális integráltságukat - teszi hozzá az elemző.

Az országok tovább folytathatják előrelépésüket a hozzáadott érték előállítása tekintetében, ami a termelékenység és a gazdaság növekedéséhez extra hozzájárulást adhat Nehru szerint, valamint az új technológiák és az innováció további térnyeréséhez vezethet.

A jelentés vezető szerzője, Ivailo Izvorski szerint a válság abban is segített a helyi kormányoknak, hogy felismerjék, a belső fogyasztásból többlet növekedés préselhető ki, ha egyéb területeken gyengül a teljesítmény. Így a válság a növekedés újraegyensúlyozását, a globális és belső piacok arányának változását is hozta a régióban - teszi hozzá. A szolgáltatási szektor fejlődésének elősegítése, az infrastrukturális szűkösség csökkentése, valamint az oktatás minőségének emelése is kívánatos a célzottabb fejlődés és a társadalmi ellátó rendszerek jobb működése érdekében. A jobb oktatási, egészségügyi és szociális ellátó rendszerek mellett kisebb tartalékokra van szükség, ami egyúttal a belső kohéziót is növeli, ami a hosszútávú gazdasági sikeresség kulcsa is.
QP | Quality Placement