Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Vezető német politikusok egyre többet beszélnek arról, hogy a válságot csak az uniós kötelékek erősítésével lehet leküzdeni. Angela Merkel kancellár például kifejtette, hogy a nemzeti szuverenitás újabb elemeit kell átadni Brüsszelnek, a valutauniót a költségvetési és politikai unió irányába kell elmozdítani. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint pedig a tagállami kormányok fölé rendelt uniós kormányra és új német alkotmányra van szükség.

A Welt am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából végzett, az MTI által idézett közvélemény-kutatás szerint az elképzelésekről egyelőre nem sikerült meggyőzni a lakosság többségét, 51 százalék elutasítja az Egyesült Államokhoz hasonló államszerkezet kialakítását. Ugyanakkor az elképzelések támogatottsága is viszonylag erős, a lakosság 43 százalék üdvözölné az integráció ilyen típusú mélyítését. Ugyancsak 43 százalék szerint módosítani kellene az alaptörvényt, hogy több költségvetési, pénzügyi döntési jogosítvány kerüljön át a nemzetállami szintről uniós szintre. Az alkotmánymódosítást elutasítók aránya 52 százalék.

Az Európai Unió föderalista irányú továbbfejlesztését leginkább az ellenzéki Zöldek támogatják, 55 százalékuk szorgalmazza ezt. A kormányzó konzervatív pártok (CDU/CSU), az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Baloldal szavazói körében nagyjából fele-fele arányban vannak az elképzelés támogatói és ellenzői. A legnagyobb arányban, 67 százalékkal a Német Kalózpárt szavazói utasítják el az unió megerősítését.

Az euróválság megoldása céljából végrehajtandó reformok átvezetését az alkotmányba leginkább az SPD szavazói támogatják, köztük 56 százalékos az alaptörvény módosítását sürgetők aránya. A konzervatív szavazók 61 százaléka szerint nincs szükség alkotmánymódosításra. A legnagyobb arányban - 71, illetve 70 százalékos többségben - a kalózok és a Baloldal utasítja el az alkotmánymódosítást.

Túl sok Európa

Az euróövezeten kívüli EU-tagországoknak nem "a túl kevés, hanem a túl sok Európa" okoz gondot - írta vasárnap megjelent cikkében a brit miniszterelnök, aki szerint ugyanakkor Nagy-Britanniának szüksége van az EU-ra, és "nem időszerű" a sokak által követelt népszavazás a brit EU-tagság jövőjéről. David Cameron a The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapban kifejtette: "túl sok Európa" alatt azt érti, hogy az unióban túl magasak a költségek, eltúlzott a bürokrácia, és túlságosan sok a beavatkozás az EU részéről olyan ügyekbe, amelyek a nemzetállamokra, a civil társadalomra vagy az egyénre tartoznak.

A brit kormányfőre nehezedő nyomást jelezi, hogy a Konzervatív Párt egyik prominens alsóházi képviselője, Liam Fox volt védelmi miniszter - a The Sunday Telegraph által részleteiben előzetesen közölt, néhány nap múlva elmondandó beszédében - úgy fogalmaz, hogy számára "nem lenne elrettentő az EU-n kívüli élet". Fox közölte, hogy Cameronhoz hasonlóan ő sem támogatja a bennmaradásról vagy a kilépésről döntő referendumot; ehelyett azt szeretné, ha Nagy-Britannia az EU-val tárgyalások útján újfajta viszonyt alakítana ki, amelynek nem elsősorban politikai, hanem gazdasági jellege lenne. Ha ez támogatásra lel Brüsszel részéről, ezt meg lehetne erősíttetni egy népszavazással, és ebben az esetben a konzervatívok is az elfogadás mellett kampányolnának. Ha azonban Nagy-Britannia e törekvéseit mások elvetik, akkor Fox szerint a Konzervatív Párt akár a brit EU-tagság feladását is fontolóra vehetné. A legutóbbi felmérések szerint a Konzervatív Párt tagjainak egyértelmű többsége azt szeretné, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.