Mindez azt jelenti, hogy az eurózóna két legerősebb tagállama közös platformra helyezkedett a március 25-én Brüsszelben kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Nem sokkal ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy éleződnek a nézeteltérések az unión belül Görögország megsegítése kapcsán.

Korábban a német parlament pénzügyi bizottságának elnöke, Völker Wissing csak annyit mondott, hogy a kormány jó úton halad afelé, hogy Franciaországgal szorosan együttműködve segítsen Görögországnak, hogy az képes legyen segíteni saját magán.

A berlini kormány egy másik tisztviselője kedden kizárta annak lehetőségét, hogy az EU jelentős IMF-szerepvállalás nélkül nyújtson segítő kezet Athénnak.

Az IMF-részvétel megkövetelése csak az egyik, Berlin által megszabott feltétel ahhoz, hogy Németország bármiféle segítségre is rábólintson. További ilyen követelmény, hogy a pénzügyi mentő akcióra csak akkor kerülhet sor, ha Athénnak nem sikerül pénzhez jutni a nemzetközi tőkepiacokon.
A feltételek között szerepel továbbá az uniós partnerek hozzájárulása az eurózóna tagállamai államadóssága és költségvetési hiánya ellenőrzés alatt tartásának új, szigorú szabályaihoz - akár az uniós alapszerződés módosításával, hogy meg lehessen akadályozni a mostanihoz hasonló hitelválság megismétlődését.


Az EU 27 tagországának állam- és kormányfői csütörtökön Brüsszelben találkoznak a következő tízéves gazdasági EU-stratégia (EU 2020) és más témák megvitatására. Az esemény előtt Herman Van Rompuy EU-elnök az euróövezethez tartozó 16 ország vezetőinek találkozóját is szeretné megrendezni, Görögország helyzetének megvitatására. 
 

Az uniós elnök kezdeményezése a jelek szerint annak elkerülését célozza, hogy a rendes kormányfői értekezlet ismét "görög csúcsba" menjen át, amint az az előző, február eleji találkozóval történt.


Egy korábbi hasonló találkozó ugyanakkor neheztelést váltott ki néhány, az övezethez nem tartozó tagállamban, amelynek illetékesei attól tartottak, hogy a különmegbeszélés megosztottsághoz vezethet a tagországok között.


A legutóbbi napokban nyilvánosságot látott nyilatkozatok szerint az euróövezeti államok többsége hajlandó lenne arra, hogy az unió dolgozzon ki egy mechanizmust Görögország támogatására, amelyet Athén azonnal igénybe vehetne, ha úgy ítélnék meg, hogy szükség van rá (Görögország mindmáig azt állítja, hogy nem készül uniós segítség kérelmezésére). A vezető tagállamok közé tartozó Németország azonban egyelőre határozottan elzárkózik ettől, és ezzel az álláspontjával kérdésessé tette, hogy születhet-e elvi megállapodás a témáról a mostani találkozón.


A tagországok vezetőinek írt meghívólevelében Van Rompuy egyértelművé tette, hogy a 27 államos uniós csúcsértekezletet elsősorban az EU 2020 stratégia és klímaügyek megvitatására szánja, bár a csütörtöki munkavacsora alatt a gazdaságpolitikai koordinációval és az államháztartás fenntarthatóságával foglalkozó eszmecserére is lesz lehetőség.

QP | Quality Placement