Devizapiaci kereskedők beszámolója szerint feltörekvő piaci országok jegybankjai saját devizájuk árfolyamának védelmében heves euróeladásokba kezdtek, amivel hozzájárulnak a közös európai valuta gyengüléséhez - írja a Financial Times. Az euró hét százalékkal gyengült a dollárral szemben májusban, ami a leghalványabb eredmény tavaly szeptember óta. A Merrill Lynch szerint a kereskedési csúcsok arra utalnak, hogy a központi bankok szokatlanul gyorsan szabadulnak eurójuktól, miközben a a hedge fundok és az intézményi befektetők szintén az eladói oldalt erősítik.

Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a központi bankok ezzel éppen ellenkező viselkedést mutatnak, mint korábban, amikor devizatartalékaik diverzifikálása érdekében jellemzően vásárolták a közös európai valutát. Egy évvel ezelőtt a feltörekvő országok jegybankjai segítettek az euró zuhanásának megállításában - mondja Richard Cochinos, a BoAML árfolyamstratégája. Most éppen ellenkezőleg cselekszenek, mérséklik készleteiket.

60-25

A feltörekvő piaci országok devizatartalékai hagyományosan "dollárnehezek", azaz erős az összetételükben az amerikai valuta túlsúlya. Elemzők szerint 2011-ben és 2012 első négy hónapjában az segített megtartani az eurót, hogy ezeknek az országoknak a központi bankjai esélyt láttak az euró gyengülésében az európai valuta vásárlására.

A világgazdaság lassulása, illetve a nyersanyag- és energiahordozó-árak mérséklődése miatt azonban április végén megállt devizatartalékaik növekedése. Az ezt követő készletcsökkenés fő szenvedő alanya a közös európai valuta.

Az IMF adatai szerint világon átlagosan a devizatartalékok 62 százalékát tartják a jegybankok dollárban és 25 százalékát euróban. (A maradékból 3-3 százalékkal részesedik az angol font és a japán jen.) A jegybankárok az elmúlt hetekig arról beszéltek, hogy az euró arányát 40 százalékra emelik.

Jók leszünk, ha jók lesztek

Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybank elnöke azt mondta, hogy országa tovább folytatja az eurózónában kibocsátott államkötvények vásárlását, ám egyben arra ösztönözte az övezet kormányait, hogy gyorsítsák fel az adósságválságot legyűrő reformok végrehajtását. A Chinese Business Newsban megjelent kommentjében azt is elmondta, hogy támogatják az IMF bevonását a válságkezelésbe.

Peking tőkét fektet az átalakulással összefüggésben meginduló infrastruktúra-fejlesztésekbe és kész bekapcsolódini privatizációkba is. Persze szeretné viszont látni a pénzét a megérdemelt haszonnal, ezért sürgeti a reformok végigvitelét. Csou megjegyezte, hogy nem szándékoznak növelni Kína külföldi devizatartalékait, értsd: nem fogják euróvásárlásokkal megtámogatni az európai valutát. A pekingi jegybank 3,3 ezer milliárd dollár értékű devizakészleten ül, ami a világ legnagyobb tartaléka.

Kína felkészül az eurózóna felbomlására

A kínai kormány felszólította az ország legfontosabb állami szervezeteit - köztük a jegybankot, a bankfelügyeletet, valamint az országos fejlesztési és reformbizottságot - arra, hogy sürgősen készítsenek olyan terveket, amelyek az esetleges görög eurózóna-kiválás gazdasági kockázataival küzdenek meg - értesült a Reuters pekingi forrásokból. A hírügynökség információi szerint a forgatókönyvek tartalmazhatják azokat a lépéseket is, amelyek a jüan stabilizálásához szükségesek, továbbá szóba kerülhet a határokon átnyúló tőkeáramlások kontrollja, valamint a kínai belső gazdaság stabilizálását célzó intézkedések erősítése.