A Földközi-tenger középső részén uralkodó helyzet fenntarthatatlan – jelentette be a Szabad Európa cikke szerint Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján. Jelenleg nincs hatékony jogszabály a bevándorlás kezelésére, mivel a jelenleg érvényben lévő úgynevezett dublini szabályozás nem alkalmas a tömeges migráció kezelésére. Bár az Európai Bizottság az elmúlt hat évben már két jogszabályt is letett az asztalra, még mindig nem sikerült megállapodásra jutniuk az uniós kormányoknak.

A mediterrán útvonal, vagyis a Földközi-tenger térsége folyamatosan termeli a feszült helyzeteket. Egyre több ember érkezik olyan országokból, amelyekből származva nem kaphatnak nemzetközi védelmet. 2022-ben eddig több mint kilencvenezer migráns érkezett ezen az útvonalon (akik főként Líbiából és Tunéziából indultak el), jelentősen megnőtt az egyiptomi, bangladesi, indiai, pakisztáni, tunéziai származásúak aránya.

Rendkívüli ülés lesz pénteken

Az Európai Bizottság akciótervet jelentett be a helyzet kezelésére, amely még ezen a héten pénteken a belügyminiszterek rendkívüli tanácsülése elé kerül - írja az uniós portál.

„Hangsúlyozva, hogy a strukturális megoldásokat csak a jelenleg tárgyalt menekültügyi és migrációs reformok teljes készletére vonatkozó megállapodás révén lehet megtalálni, a bizottság egy sor operatív intézkedést javasol a közép-mediterrán migrációs útvonal mentén jelentkező kihívások kezelésére” – így foglalja össze a javaslat az intézkedések célját. Összesen húsz pontban foglalták össze az elképzeléseket, amelyeket három pillér köré csoportosítottak.

Együttműködés afrikai országokkal

Az első pillér foglalja magába az együttműködést a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel. Ezen belül az EU meg fogja erősíteni Tunézia, Egyiptom és Líbia kapacitásait a jobb határigazgatás és a migrációkezelés biztosítása érdekében. Erősíteni fogja a migránscsempészet elleni küzdelmet, és fokozza a diplomáciai kötelezettségvállalást a visszatérés terén, miközben megerősíti az EU-ba vezető legális utakat.

A második pillér a kutatás-mentés. Ennek központi eleme, hogy egy kapcsolattartó csoport hangolja össze a tengeri mentésben részt vevők tevékenységét. A tagállamok közötti konfliktusok ugyanis sokszor amiatt robbannak ki, hogy egy mentőhajó megjelenik egy kikötőben, fedélzetén több száz kimentett migránssal, a tagállami hatóságoknak pedig el kellene helyezniük őket, és meg kell indítaniuk a szükséges eljárásokat, amelyek végén nagyon sokszor kiutasítás vár a migránsra, azonban hazaútjuk megszervezése legalább ennyire nehézen megy - jegyzi meg a cikkíró.

A harmadik pillér az önkéntes szolidaritási mechanizmus felgyorsítása. Az EU már rég letett arról, hogy a menedékkérők szétosztását bármiféle kvóta alapján rendelje el, ez azonban azt eredményezi, hogy mindig ugyanaz a néhány tagállam vállalja, hogy megsegíti a frontországokat, ahol a közigazgatás már nem képes kezelni a helyzetet. Az EU tagállamai 2022. június 22-én elfogadtak egy Szolidaritási nyilatkozatot, amely egy évre szóló önkéntes és ideiglenes mechanizmust biztosít – addig, amíg nem jön létre egy állandó rendszer - most ennek végrehajtását gyorsítanák fel.

Kérik, tartsák vissza az útnak indulókat

Az előbbieken túl az Európai Bizottság már tárgyalásokat folytatott harmadik országokkal, például Tunézia, Egyiptom és Banglades kormányával, hogy próbálják visszatartani polgáraikat, mert esetükben szinte biztosan a kiutasítás és a hazaküldés lesz az eljárás vége.

Ez ideiglenes megoldás a migrációs paktum elfogadásáig

Az Európai Bizottság abban bízik, hogy az akcióterv valamiféle keretet biztosít addig, amíg a tagállamok nem tudnak megállapodni a menekültügyi és migrációs paktumól, amelyet még ebben a jogalkotási ciklusban szeretnének véglegesíteni, ami azt jelenti, hogy még egy év van az egyeztetésekre.

A balkáni útvonalon is nőtt a forgalom

Abban is bíznak Brüsszelben, hogy ez az akcióterv mintaként szolgálhat a többi útvonalon kialakult helyzet kezeléséhez. Például a balkáni útvonalon a migránsok száma tavalyhoz képest háromszorosára nőtt az idén. A tervek szerint két hét múlva az EU megerősíti együttműködését a hat nyugat-balkáni országgal Tiranában - adta hírül a Szabad Európa.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.