Angela Merkel német kancellár hosszú hallgatását megtörve június első napjaiban több fórumon is előállt saját európai reformjavaslataival, válaszolva Emmanuel Macron francia államfő tavaly ősszel megfogalmazott terveire. Megszólalásait önkritikával alapozta meg - hangsúlyozza Constanze Stelzenmüller tudományos kutató a Financial Timesban (FT) megjelent cikkében.

Elismeri, hogy Európa megosztott lett, amiért a német politika hibái és tehetetlensége is okolható. Az változtatást úgy képzeli el, hogy egyszerre teljesítsék a meglehetősen fösvény, a tartós adósságoktól idegenkedő északi EU-tagok és gazdasági gondok alatt nyögő déliek igényeit. Letette a voksát amellett, hogy a technológiai változások minden nemzetnek hasznára váljanak, amivel tett egy gesztust kormány szociáldemokrata koalíciós partnere és a zöldek felé is.

QP | Quality Placement

Bocsánatkérés

Merkel terve burkolt bocsánatkérés azért, hogy az európai válságkezelés során hajthatatlanul érvényesítették a nagy társadalmi áldozatokkal járó német megszorító politikát - véli az FT cikkírója. Egyben jelzi, hogy Németország a vezetése alatt vissza akar térni régi szerepéhez, amelyben hidakat épít az európai nemzetek között.

Megígérte, hogy tisztelettudóan viszonyulnak a populista olasz kormánykoalícióhoz - azaz visszalépett az Európai Bizottság német tagja, Günther Oettinger korábbi bírálatától.

A kancellár elfogadja, hogy Németországnak mint a kontinens leggazdagabb országának többet kell adnia a közösbe, mint másoknak. Elismeri, hogy más-más okok miatt Európa északi és kelet-közép-európai államai ellenzik az EU integrációjának mélyítését. Szemben Macronnal, aki szenvedélyesen kiállt emellett, Merkel az új európai konszenzus kialakításának esélyét akarja megteremteni - állítja Stelzenmüller.

Kampánybeszéd

A kancellár egy éve, 2017 májusában egy kampánybeszédében már lefektette álláspontja alapjait. Reagálva az USA új elnöke, Donald Trump nyíltan elzárkózó politikájára és Kína világhatalmi igényeire kijelentette, hogy az európaiaknak a saját kezükbe kell venniük a sorsukat.

Ehhez mindenekelőtt három egzisztenciális kérdést, a monetáris unió továbbfejlesztését, a bevándorlás kezelését és a közös védelem kialakítását kell megoldaniuk. Csak ezt követi, hogy kiálljanak a jog uralmára alapuló világrend védelme mellett.

Lépésről lépésre

Az eurózóna ügyében a kancellár továbbra is elutasítja az eurótagok közös kötvénykibocsátását, azaz adósságközösségét. Ehelyett támogatja bankrendszereik és tőkepiacaik unióját, illetve az Európai Monetáris Alap létrehozását, amely rövid távú hitelekkel segíthet áthidalni a bajba kerülő országok gondjait. Az uniós költségvetést a gondokkal küszködő államok növekedésének és innovációjának előmozdítására fordítaná.

A bevándorlás ügyében lényegében osztja Macron álláspontját. Elfogadja, hogy a korábbi elképzelés - amelyet elsősorban a németek szorgalmaztak - a kötelező kvóták rendszere rossz ötlet volt. Ehelyett közös menekültügyi standardok bevezetését ajánlja, összekötve az európai határok valódi védelmével és egy európai menekültügyi ügynökség felállításával.

A védelmi együttműködést az Európai Biztonsági Tanács felállításával alapozná meg, támogatva Macron Európai beavatkozási kezdeményezését, amely szerint az EU-nak késznek kell lennie gyors katonai beavatkozásokra a világ válságövezeteiben. Ennek a rendszernek függetlennek kell lennie az EU jelenlegi intézményeitől és nyitottnak kell lenne az Egyesült Királyság részvételére.

Megjegyzéseket fognak tenni

Az euroföderalisták, akárcsak a kicsi Európáról beszélő nacionalisták sok mindent vitatni fognak mindebben - hangsúlyozza az FT publicistája. A befektetési költségvetés 10 milliárd eurós keretét komolytalannak fogják minősíteni. A védelmi tervek esetén fel fogják vetni, hogy Németország hogyan veszi ki a részét abban halovány katonai büdzséjével. A budapesti és varsói illiberális kormányok egy az egyben az egészet vissza fogják utasítani.

Ugyanakkor Stelzenmüller szerint Merkel kezdeményezése valódi kísérlet arra, hogy stratégiai választ adjon az Európát feszítő külső és belső fenyegetésekre. Békülékeny hangnemével megnyerheti sok EU-tagország támogatását. A tudományos kutató szerint élniük kellene a kancellár ajánlatával.

A fotó forrása: AFP