Az EU a polgárainak nemcsak a béke, hanem a biztonság ígéretét is jelenti, és ezt az ígéretet meg kell újítani, méghozzá nagyon átfogó módon. Az EU-nak a biztonságot kell jelentenie az alapelveket, így a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi méltóságot tekintve, akárcsak a terrorizmussal szembeni védelmet, a jólét megőrzését, a külső határok védelmét, a kulturális identitás megőrzését, illetve a környezet megóvását tekintve is - mondta a német kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban.

Közös értékek, emberi jogok

QP | Quality Placement

Ezért az EU-nak "belső és külső cselekvőképességre" van szüksége. A következő években olyan EU-t kell építeni, amelyről a világon mindenki tudja, hogy a külpolitikában egységesen lép fel, gazdaságilag erős és az élen jár a jólét biztosításához szükséges innovációban, a klímavédelemben, "a teremtés megóvásában" pedig "erős hang a globális tényezők kórusában".

Annak is világszerte nyilvánvalóvá kell válnia, hogy az EU a tagjai által vallott közös értékek alapján cselekszik, tevékenységét az emberi jogok orientálják, és erősíti a multilateralizmust, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezési módját - fejtette ki a német kancellár.

Változtatni kell

E célok eléréséhez változtatni kell az EU döntéshozatalán. Főleg a külpolitikában kell erősíteni az egységet, így középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán - mondta Angela Merkel.

Merkel elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ BT mintájára megalakítanak egy biztonsági tanácsot az EU-ban. A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be. A testület gyorsan reagálhatna a fejleményekre, a külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselővel és az ENSZ BT-ben dolgozó EU-s tagokkal szorosan egyeztetve tevékenykedne. Az újítás erősítené az EU külső cselekvőképességét, a közös külpolitika érvényesítését.

Kevesebb uniós biztos lesz

Az Európai Bizottságról szólva kiemelte, hogy már a Lisszaboni Szerződés is a bizottsági tagok - az uniós biztosok - létszámának csökkentését irányozza elő. A nagyobb tagországoknak is készen kell állniuk arra, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével nem lesz mindig uniós biztosuk.

Közös alap az innovációs beruházásoknak

A német kancellár szerint lehetőleg a 2019-es EP-választás előtt megállapodásra kell jutni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetéséről. Ki kell alakítani egy úgynevezett beruházási költségvetést is, amelynek forrásaival azokat az euróövezeti tagországokat lehetne támogatni, amelyek lemaradásban vannak a tudomány, a technológia és az innováció területén. Szavai szerint az újítást fokozatosan lehetne bevezetni, és egyelőre néhány tízmilliárd eurót kellene elhelyezni ebben a keretben. Azt is el kell még dönteni, hogy az alapot a hétéves EU-költségvetésen belül vagy kívül kezeljék, és ki kell dolgozni egy megoldást a pénz felhasználásának parlamenti felügyeletére is - írta az MTI.

Új lista az EP-választásra

Az EP-vel kapcsolatban kiemelte, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer - vagyis az, hogy az EP-választás előtt a pártok listavezetőt neveznek meg, akit az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az EP a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként - akkor maradhat fenn, ha a jelölt egy "transznacionális listán" szerepel. Csak egy ilyen páneurópai listával lehet biztosítani, hogy minden tagországban szavazhassanak a csúcsjelöltre, akinek sorsa így nem függ attól, hogy hazájának kormánya egyetért-e bizottsági elnökké jelölésével. Ugyanis előfordulhat, hogy az EP-választás győztese nem ahhoz a párthoz tartozik, mint hazájának kormányfője - fejtette ki a német kancellár. (EU: ezért van beleszólása annyi mindenbe Merkelnek - ez a cikket olvasta már?)

Közös feladat a migráció kezelése

A belső cselekvőképességgel kapcsolatban kiemelte a tervezett új menekültügyi rendszer jelentőségét, aláhúzva, hogy egy rugalmas rendszert kell kiépíteni, amelyben minden tagország önálló, de egymással összevethető módon járul hozzá a közös feladatok elvégzéséhez. Nem biztos abban, hogy sikerül a június végén tartandó uniós csúcsig megállapodni az ügyben.

EMF-segítség a bajba jutott tagországoknak

Az euróövezet tervezett átalakításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni az "Európai Valutaalapot (EMF)". Az alapnak nem EU-s intézményként, hanem államközi szervezetként kellene működnie a tagállami parlamentek megfelelő ellenőrzése mellett.

Az elképzelés szerint az EMF az Európai Bizottsággal együtt "az euróövezeti stabilitás két oszlopát alkotja". A bizottsággal együttműködésben rendszeresen vizsgálná a tagállamok versenyképességét és a stabilitási paktum betartását, és szükség esetén olyan eszközökkel támogatná a külső tényezők miatt bajba kerülő országokat, mint amilyenekkel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatja tagországait az államháztartási stabilitás helyreállításában - írta az MTI.