Aki szereti a politikai botrányokat, annak érdemes manapság Törökországra figyelnie, ahol egy ismert gengszter szabályosan sarokba szorította a nagy hatalmú belügyminisztert – derül ki az Al-Monitor összefoglalójából. Sedat Peker, a törökországi szervezet bűnözés egyik bandavezére, aki jelenleg emigrációban él – hírek szerint Dubajban –, egymás után jelenteti meg egyórás YouTube-videóit, amelyekben azzal vádolja Suleyman Soylu belügyminisztert, hogy 2016-tól kezdve éveken át lefizette cserébe azért, hogy fedezze a bűncselekményeit. Utóbbiak a drogcsempészettől a zsaroláson és panamázáson át a gyilkosságokig terjednek.

A miniszter egy héten belül két tévéinterjúban igyekezett elhárítani a támadást, ám ahelyett, hogy a konkrét vádpontokra válaszolt volna, arról beszélt, hogy az két számjegyű inflációtól szenvedő Törökország, amelynek valutája szinte szabadesésben van, gazdasági támadás alatt áll. Az ország ellenségei térdre akarják kényszeríteni a hazáját, így valójában nem is ő az igazi célpont. Emellett az illető megnevezése nélkül azt állította, hogy egy politikustársa havi tízezer dollárt kapott Pekertől, hogy segítse bűnös tevékenységeit. Szakértők szerint ezzel a magyarázkodással nem javított a helyzetén, az ellene szóló vádak a levegőben maradtak.

QP | Quality Placement

Ráadásul Peker nem hagyja meglógni áldozatát, folyamatosan aláássa a védekezését, például azzal hogy több tucat twitterüzenettel támasztotta alá vádjait. Emellett kigúnyolta a belügyminisztert, azt mondta, hogy valójában úgy viselkedett vele, mintha az apja lenne, aki ellátja zsebpénzzel. Amikor Soylu egyik munkatársát nevezte meg mint aki együttműködött a gengszterrel, Peker megjelentetett egy videót, amin ezzel az illetővel beszél arról, milyen gondjai vannak a belügyminiszterrel, és hogyan kellene azokat megoldani.

Kínos pletykák

A botránynak a kormányzó AKP párton belüli állítólagos frakcióharcok adnak hátteret. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a párt megítélése süllyed, részben a gazdasági bajok, elsősorban a 17 százalékos infláció és a 13 százalékos munkanélküliség, illetve a koronavírus-járvány kezelésének negatív megítélése miatt. Megfigyelők szerint Soylu és nacionalista támogatói állnak szemben a korábbi pénzügyminiszter, Berat Albayrak vezette csoporttal. Utóbbi nem mellesleg Recep Tayyip Erdogan államfő veje.

A sorok között olvasók éppen ezért azt tartják a legérdekesebb körülménynek, hogy Peker videócsatornáját még nem blokkolták Törökországban. Ezt vélhetően részben arra lehet visszavezetni, hogy eddig nem érintette Erdogant, akit nemes egyszerűséggel csak Tayyip testvérként emleget. Szakértők szerint ezzel akarja előkészíteni visszatérését Törökországba, illetve a belügyminiszter lejáratásával próbálja megszolgálni, hogy ne csukják le. A megfigyelők ugyanis úgy vélik, hogy Erdogan szándékosan hagyja amortizálódni Soylu hitelességét, és politikai befolyását. Ezzel egy a kormány nacionalista támogatóinak körében népszerű politikust küldhet a süllyesztőbe.

Ellenzéki taktika

Eközben az ellenzék is igyekszik kihasználni a látványos botrányt, mégpedig arra, hogy előrehozott választásokat erőszakoljon ki - írta a Hurriyet Daili News. Az esedékes elnökválasztás 2023-ban lesz, ám az ellenzéki politikusok szerint ha így mennek tovább a dolgok, akkor a kormánypárt ismeretlen vizekre viszi Törökország hajóját. Ennek reményében a Nemzeti Szövetség nevű négypárti ellenzéki összefogás felgyorsította annak a politikai programnak a kidolgozását, amivel a jelenlegi, Erdoganra szabott elnöki rendszert egy parlamentközpontú közjogi berendezkedéssel váltanák fel. A gondjuk az lehet, hogy egyelőre nincs államfőjelöltjük.

Eközben két további ellenzéki párt csatlakozásáról is tárgyalnak, továbbá egy hetedig politikai erő formális részvétel nélkül, kívülről adhat politikai támogatást a csoportnak. A jelenlegi parlamenti matek szerint az ellenzék nem tud előrehozott választást kiíratni, ahhoz az elnöknek kellene feloszlatnia a törvényhozást, amit a kormánypártoknak is támogatniuk kellene. Ehelyett a választási rendszer és párttörvény megváltoztatásáról kezdtek tárgyalásokat. Az ellenzék abban bízik, hogy ha folyamatosan napirenden tartja az előrehozott választás ügyét, akkor ez a társadalom elégedetlenségével párosulva célt érhet. A jövő zenéje, hogy bejön-e ez a számítás.

Hullanak a fejek a jegybanknál

Recep Tayyip Erdogan két hónap alatt a jegybank héttagú vezetőségének négy tagját cserélte le. Márciusban sokkolta a pénzpiacokat azzal, hogy kirúgta a bank elnökét Naci Agbalt, akit pénzügyi héjának tartanak, miután vezetésével a bank 19 százalékra emelte alapkamatát a 17 százalék fölé gyorsult infláció megfékezésére. A napokban az egyik elnökhelyettes helyére ültette be Samih Tumen elismert munkagazdasági szakértőt, aki 2002 és 2018 között már dolgozott a jegybank szakértői csapatában, az elmúlt időszakban pedig Erdogan tanácsadója volt.