Három ország is jó utat választott a visegrádi országok közül, amikor a rendszerváltás után áttért a piacgazdaságra, kivéve Magyarországot, amely a sokk-terápia útját járta be - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Átmenet egy zöldebb gazdaságba – Kihívások és lehetőségek", V4 jegybankári konferencián. Magyarországon a rendszerváltás gazdasági válságot eredményezett, munkanélküliséget, amit csak tetézett az ázsiai és az orosz válság, amelyek szintén negatív hatással voltak a magyar gazdaságra. 

2000-ben összeomlott az Nasdaq, kitört a technológiai válság, ami szintén megrázta a magyar gazdaságot. Akkortól jött el Magyarország virágkora, miután 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, de nem tartott sokáig, mert a 2008-as válság ismét beütött, és Magyarország lett az egyetlen a visegrádi négyek közül, amelynek pénzügyi segítséget kellett kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). 

QP | Quality Placement

A legnagyobb kihívás most a klímavédelem

A sikertörténet 2010-ben kezdődött, amikortól sikerült a hazai erőforrásokra támaszkodni a külföldi működőtőke mellett, és stabilizálni a költségvetést, a gazdaságot. Az ország most már jó úton jár gazdasági szempontból, de új kihívással is szembe kell néznie. Ez pedig a zöldgazdaságra történő átállás. 

A válság gyorsabban jött most, mint korábban - mondta Peter Kažimír, a Národná banka Slovenska (szlovák jegybank) elnöke a koronavírus-járványról. A klímaváltozás hasonlít a járványhoz abban, hogy nem egyetlen országot, gazdaságot érint, hanem az egész bolygót. Forradalomra van szükség annak érdekében, hogy megmentsük a Földet - hangúlyozta Kažimír. A tőkét, a befektetések olyan irányba kell mozdítani, amely ezeket a célokat szolgálja. 

A kormányok kezében erős eszközök vannak: beárazhatják a széndioxid-kibocsátást, büntethetik a környezetszennyezést, de a központi bankoknak is vannak lehetőségeik, hogy segítsék a környezetvédelmet. A szlovák jegybank a múlt héten vizsgálta felül a korábbi stratégiáját, ennek során a klímaváltozás kihívásait is figyelembe vette. 

Nem mindegy, milyen autóhoz készülnek alkatrészek az országokban

Három ország jegybankja a V4 közösségen belül saját monetáris politikával rendelkezik, mivel nem tagja az ország az Eurozónának - mondta Jiří Rusnok, Česká národní banka (cseh jegybank) elnöke. (Szlovákia a kivétel.) Ez a függetlenség erőssé teszi a jegybankokat - tette hozzá. Az egyik fontos feladat a klímaváltozás elleni küzdelem. A cseh jegybank most kapott a felhatalmazást még erősebb mandátumokra a parlamenttől, de támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját is, ezen belül a környezetvédelmi célokat is. Okosan kell cselekednünk, és kevesebb kárt, mint hasznot okozni - magyarázta Rusnok. 

A jövő nagy kihívásai között van a zöldgazdaságra történő átállás - mondta Marta Kightley, Narodowy Bank Polski (lengyel központi bank) alelnöke és elnökhelyettese. Jegybankárként a környezetszennyezés gazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozom - tette hozzá. Például nem mindegy, hogy elektromos vagy dízeles, benzines autókhoz gyártanak alkatrészeket a visegrádi országok exportra. Fontos az is, hogy a bankok is zölden működjenek, jelenleg a lengyel bankszektor karbon-kibocsátása elég kedvező, de nincs még ezzel kapcsolatban megfelelő felmérés, jelentések. 

Marta Knightly ugyanakkor arról is beszélt, hogy a jegybankok elsőszámú feladata az árstabilitás fenntartása, nem a környezetvédelem, ezeknek a céloknak a megvalósítása elsősorban a kormányzat feladata, bár a jegybankok megpróbálhatják meggyőzni a kormányokat arról, hogy ezek fontos célok. Az eszközvásárlási programok sem biztos, hogy megoldást jelentenek, ha egy jegybank eszközöket vásárol, azokat a jövőben el kell tudnia adnia, nem veszélyeztetheti ezzel az árstabilitást.