A volt kormányfőt azzal vádolja az ügyészség, hogy a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, továbbá, hogy megállapodott a Mollal, miszerint az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot.

A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt mindvégig visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

QP | Quality Placement

A bíróság a volt kormányfőt ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete. Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (mintegy 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.

Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.

Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet. "A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is" - hangsúlyozta.

Sanadert korábban ebben az ügyben már egyszer jogerősen elítélték. A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Korábban már a strasbourgi bíróság is elutasította Hernádi Zsolt panaszát.

A Mol csalódott

A Mol-csoport csalódottan értesült a Zágráb Megyei Bíróság ítéletéről a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt - közölte a cég az MTI-vel hétfőn.

Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen.

"Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs: ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le" - írták.

Legutóbb 2015-ben a horvát alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte azt az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban - emlékeztettek. A bíróság akkor is több, súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróságot.

Ezzel egybevág a magyar Fővárosi Törvényszék döntése miszerint fennállt a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása - jegyezték meg.

Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. "A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával" - áll a közleményben.

Miről is szól az ügy?

Horvátországban már Ivo Sanader kormányát is az buktatta meg, hogy - az ellenzéki vádak és a horvát állam álláspontja szerint - a Mol vesztegetéssel szerezte meg a helyi olajtársaságot, az INA-t. Ezért tárgyalni akartak annak visszavásárlásáról. A botrány következménye az lett, hogy a Sanader- és több másik (pl. a Karamarko-) kormány is megbukott a botrányban.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

Majd az ügyet végül Horvátországban folytatták már egy másik vonalon: a zágrábi ügyészség azzal is vádolja a volt miniszterelnököt, hogy 10 millió euró (3,2 milliárd forint) kenőpénzt fogadott el Hernádi Zsolt Mol-vezértől. Így kerülhetett áron alul magyar kézbe az INA állami olajtársaság. Hernádi ellen akkor nemzetközi körözést is kiadtak, a Mol vezetője felkerült az Interpol listájára is, de végül soha nem adta ki a magyar fél Horvátországnak. A genfi döntés után ezt az eljárást folytatták.

Tavaly közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A magyar Fővárosi Törvényszék 2018. augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".

A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.