Németország nagyobbik kormánypártja, az Angela Merkel vezette CDU/CSU már nem ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF továbbra is részt vegyen Görögország támogatásában - adta hírül a Financial Times (FT). Ez nagy változás a korábbiakhoz képest és a berlini pénzügyminisztérium továbbra is azt szeretné, hogy a Valutaalap jelenlétével hitelesítse azt a megállapodást, amellyel az EU befejezi a görögök segélyezését.

A történet előzménye, hogy a németek eddig ragaszkodtak az IMF bevonásához a görögök támogatásába, mert úgy látják, hogy a piaci befektetők csak akkor hiszik el, hogy fizetőképessé lehet tenni az évtized elején gyakorlatilag csődbe ment görög államot, ha a Valutaalap egyetért ezzel az állítással.

QP | Quality Placement

A korábbi segélycsomagok eredményeként immáron az eurótagállamok Athén legnagyobb hitelezői. Összesen 230 milliárd eurót adtak kölcsönbe, és kormányaik azt ígérték az adófizetőknek, hogy ezt a pénzt vissza fogják kapni. Ehhez azonban az kellene, hogy a befektetők átvegyék Görögország finanszírozását, amihez viszont kell az ország fizetőképességét hitelesítő IMF-pecsét.

Itt kezdődnek a bajok

Van azonban itt egy nagy gond. A görög államadósság megközelíti a GDP 180 százalékát, ami nyilvánvalóan visszafizethetetlen. (A szakértők egy része szerint már akkor ez a helyzet, amikor egy ország átlépi 80 százalékos arányt.) Az IMF ezért 2015 nyara, a harmadik görög segélyprogram elindulása óta ahhoz köti részvételét, hogy az eurótagállamok engedjék el a görög adósságok egy részét. Ezt persze azok nem akarják (végül is az adófizetők pénzét adták kölcsön.)

Eckhardt Rehberg, a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője éppen ezzel a vitával indokolta, hogy a képviselőcsoport immáron nem ragaszkodik a Valutaalap részvételéhez. Az IMF három számjegyű adósságenyhítést akar, így a kérdés az: megéri-e ez az ár a részvételét a görög probléma menedzselésében? Eközben a pénzügyminisztérium továbbra is elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét.

Szakmai szempontból a vita tárgya a Reuters összesítése szerint az, hogy az eurótagállamok úgy látják, Görögország képes hosszú időn át elsődleges - azaz adósságtörlesztés nélkül számolt - költségvetési többletet produkálni és jól a gazdaság növekedési kilátásai. Így tehát képes lehet mérsékelni adósságát. Az IMF szakértői azonban kételkednek abban, hogy ezek a mutatók ilyen szépen alakulhatnak.

Kritikus időpont

A hét vége azért kritikus pont a vitában, mert a világ legerősebb országait tömörítő G7 csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei tanácskozást tartanak, amelyen részt vesz Christine Lagarde, az IMF vezetője is. A konferencia szünetében az eurózóna északi tagállamainak pénzügyi vezetői tárgyalnak vele a folytatásról.

Ahhoz, hogy a Valutaalap hozzájárulhasson jelképesen - 1,6 milliárd euróval - a 86 milliárd eurós keretösszegű harmadik segélycsomaghoz, most kell egyezségre jutni, mert időbe telik, mire a Valutaalap vezető testületei rábólintanak az utalásra.

Közös pontok

A tárgyalások alapját néhány közös pont adja. Az IMF és az eurótagállamok egyetértenek abban, hogy nem lehet egyszerűen elengedni a görög adósság egy részét, azaz nem lesz "haircut". Ehelyett tovább nyújthatják a már most is az évszázad közepébe nyúló hitelfutamidőket és moratóriumokat adhatnak (például, ha a növekedés nem ér el egy szintet, akkor nem kell törleszteni).

Az eurótagállamok akarnak egy biztosítékot arra, hogy a következő görög kormányok nem csinálják vissza az elmúlt nyolc évben bevezetett reformokat, azaz nem kezdenek osztogatásba és költségvetési trükközésbe.

Ennek érdekében kemény feltételhez kötnék az Athénnal aláírandó megállapodást, amely rögzítené az említett törlesztési kedvezményeket. Eszerint a mindenkori görög kormánynak legalább 2022-ig a GDP 3,5 százalékát elérő elsődleges költségvetési többletet kell produkálnia. A Reuters úgy tudja, hogy az IMF kész támogatni ezt a kikötést.

A fotó forrása: Simeal Patnzartzi/EPA