Jüanban (renminbi) fizet Kína iráni olajszállítmányai egy részéért - írta pekingi és kuvaiti iparági vezetők és dubai bankárok szavaira hivatkozva az FT. A szokatlan lépés részben a teheráni nukleáris program miatti amerikai szankciók következménye lehet. Korábban az ázsiai ország többnyire dollárban fizetett a vásárolt energiahordozóért. Teherán az olajért kapott jüant - ami még nem teljesen konvertibilis - kínai termékek és szolgáltatások importálására fordíthatja. A Kína által vásárolt olaj nagy részét az ország második számú olajcége, a Sinopec kereskedelmi egysége, az Unipec kezeli, kisebb részben pedig a Zhuhai Zhen Rong.

Becslések szerint Irán évente hozzávetőlegesen 20-30 milliárd dolláros tételben szállít olajat Kínának, ám ennek egy részét az ázsiai ország barterben ellentételezi. A Zhuhai Zhen Rong például az általa vásárolt olajért szolgáltatásokkal fizet, például fúrási tevékenység formájában.

A globális pénzügyi válság fölgyorsította a súlypont Nyugatról Kelet felé való áthelyeződését. Az ilyen lépések, mint az Irán elleni amerikai szankciók, erősítik a jüan tranzakciós devizaként való elfogadhatóságát. Az USA idén már a Zhuhai Zhen Rongra is szankciókat vetett ki, miután a kínai társaság - amely tagadta a vádakat - állítólag gázolajat szállított a finomítóval nem rendelkező Iránba. Washington a pénzügyi intézményeket is választás elé állította, amelyek iráni üzleteik esetén a teljes amerikai piactól eleshetnek; emellett a teheráni központi bankra is korlátozásokat vetett ki. A szankciók és a diplomáciai nyomás az iráni olajimport visszaeséséhez vezetett Japán, Dél-Korea, India és Kína esetében is, amely országok együttesen a közel-keleti állam olajexportjának több mint 60 százalékát fedik le.

Kína áprilisban fizethetett először jüanban az olajért. Eleinte pekingi számlákon keresztül bonyolították a tranzakciókat, ám később, amerikai nyomásra a helyi bankok felfüggesztették az Iránnal való üzletelést. Ehelyett manapság orosz bankokon keresztül utalják Teheránba az olaj árát, amelyek jelentős jutalékban részesülnek az ügyletek után.

Kína egyébként már korábban is igyekezett rávenni kereskedelmi partnereit a renminbi elfogadására, az árfolyamkockázat áthárítása érdekében. A jüanban való fizetés lehetősége egyúttal arra is lehetőséget ad Pekingnek, hogy csökkentse dollárkészleteit.

Irán az általa exportált nyersolajnak több mint ötödét szállítja Kínába, ami Pekinget nélkülözhetetlenné teszi a szankciókkal sújtott Teherán számára. Márciusban, egyre fokozódó nyomás mellett a Sinopec állítólag jelentős árengedményeket tudott kiharcolni a szerződések titkos újratárgyalása során. Az év első két hónapjában élesen esett a Kínába irányuló iráni olajszállítmány nagysága, de a szakértők az év folyamán korrekciót várnak.

A "kínai út" azonban a jelek szerint nem egyedi, ugyanis már India is saját pénznemében, rúpiában fizet az iráni olajért. Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere a héten az iráni olajbehozatal további mérséklésére szólította föl Indiát.