Az elmúlt évtizedben látványosan szorultak ki az életünkből a műanyagok. Ma már elképzelhetetlennek tűnik az a gyakorlat, amelyet egy Magyarországon is működő hipermarketlánc alkalmazott, hogy a pénztáros pakolja a megvásárolt termékeket a futószalagon adagolt műanyag zacskókba. Ennek az eredménye tucatnyi, félig pakolt zacskó, amelyből mind-mind hulladék lett.

Ma már nem csak ennek az elképesztő pazarlások parancsolnak megálljt: gyorséttermek, kávézók jelentik be sorra, hogy száműzik egységeikből az egyszer használatos műanyag szívószálakat, evőeszközöket és az italos poharakat fedő műanyag tetőket, ezeket papír szívószálak, fa evőeszközök és rostalapú pohártetők váltják fel. A fesztiválok szervezői pedig már régóta arra próbálják rávenni az embereket, hogy a poharaikat ne dobják el, hanem többször használják.

A tilalom uniós és kormányzati szinten is megjelent. Magyarországon július eleje óta nem lehet forgalmazni bizonyos egyszer használatos műanyagokat. Ide tartoznak a fültisztító pálcikák, az evőeszközök, a tányérok, szívószálak, italkeverők és a léggömbök rögzítői. A műanyag zacskóknál tilos azoknak a könnyű, egyszer használatos daraboknak a forgalmazása, amelyekből nagyon nagy mennyiség fogy, és jellemzően a pénztárnál megvásárolhatók.

Nehéz lemondani a kényelemről?

Biztos sokan hallottak már olyan kritikát a műanyagok száműzésével kapcsolatban, hogy a papír szívószál gyorsan szétmállik, a sört sem lehet papírpohárból inni és hiányzik a vajkrémek, tejfölös dobozok tetejéről a műanyag zárókupak. Ezek azonban csak apróságok, amelyeket könnyen át lehet hidalni egy kicsit tudatosabb vásárlói magatartással. Ha pedig azt nézzük, hogy a hulladék kezeléséből származik az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 3 százaléka, akkor máris nem tűnik nagy áldozatnak lemondani a műanyagokról.

Minden egyes lépéssel ahhoz járulunk hozzá személyesen is, hogy kevesebb fosszilis energiahordozót égessenek el. Ennek pedig nemcsak a globális felmelegedés megfékezésében van szerepe, de csökkenthető vele számos légúti és daganatos megbetegedés is.

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk közös felelőssége, és minden apró lépés számít, legyen szó fogyasztásról, közlekedésről vagy egy olyan káros szenvedélyről, mint a dohányzás. Utóbbival kapcsolatban egyértelmű, hogy az ember akkor jár legjobban, ha el sem kezdi, ha pedig már dohányzik, akkor érdemes a lehető leghamarabb leszokni róla. Aki elhatározta, hogy leszokik, azt minden eszközzel támogatni kell, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból nem teszik le a cigarettát, hiteles, megbízható forrásból tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már számos égés és füst nélkül működő technológia ismert, amelyek használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermék estében. Az égés során a füstben rengeteg káros anyag jön létre, mely a dohányzóra, annak szűkebb és tágabb környezetére egyaránt ártalmas. Sokan nem tudják, de ezek az anyagok felelősek elsősorban a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért is. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról már megállapította Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az az egészségre.

Mivel a füstmentes technológiáknál nem történik égés, így a közvetlenül a használatuk során keletkező szén-dioxid-kibocsátás is jóval kevesebb a hagyományos dohánytermékhez képest, tehát a füstmentes alternatívák választása mindenképpen előrelépés az ártalomcsökkentés útján a cigarettázás folytatásához képest.

Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén dohány hevítésével, azaz az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten történik meg a dohány- és nikotinpára keletkezése.

Persze azt is tudni kell, hogy ma még nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti arányra vonatkozik. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

Azt is fontos tudni, hogy a nikotin is káros, hiszen felelős a függőség kialakulásáért és - többek között - megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, így a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, és nem is leszoktató eszközök, céljuk az ártalomcsökkentés azon dohányzó felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a cigarettázást.

Bosszantó cigarettacsikkek

Sajnos jelenleg még nincs kultúrája annak, hogy az emberek a cigarettacsikket saját, zárható hamutartóban gyűjtsék, szívesen dobják el az utcán vagy pöccintik ki az autójuk ablakán. Az eldobált cigarettacsikk az egyik legelterjedtebb ember okozta szennyező anyag. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a cigaretta szűrői is papírból készülnek, így könnyen lebomlanak a természetben. A szűrők anyaga a cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagy mértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez.

A szűrők emellett számos más anyagot – így kormot, kátrányt – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe és szennyezik azokat.

Nem véletlen, hogy az Európai Unió minden tagállamban kötelező jelölést vezetett be: a cigarettásdobozokon fel kell tüntetni a „műanyagot tartalmazó szűrő” figyelmeztetést egy piktogram kíséretében. A jelölés célja az, hogy tájékoztassa a felnőtt fogyasztókat arról, hogy ezeket a termékeket nem szabad eldobni, hanem a környezet védelme érdekében a megfelelő hulladékgyűjtőkbe kell elhelyezni.

Látható, hogy így kapcsolódik össze a hulladékcsökkentés igénye a dohányzás okozta ártalmak mérséklésével. Mindkét esetben sokat tehetünk magunk és környezetünk védelme érdekében minimális erőfeszítéssel, hiszen az ártalomcsökkentés útján minden apró lépés számít A szén-dioxid-csökkentés lehetőségeiről bővebben a www.dobjle100at.hu , és a www.fustmenteskalkulator.hu oldalakon tájékozódhatunk.

Az ártalomcsökkentés érdekében a legjobb, amit tehetünk, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, így óvhatjuk nemcsak a saját és környezetünkben élők egészségét, de a természeti erőforrásainkat is.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.