Jan Wroblewski lengyel szállodalánc-tulajdonos enyhén szólva furcsának találta, amikor egy munkaerő-közvetítő azzal kareste meg, hogy a Fülöp-szigetekről hoznának embereket dolgozni krónikus munkaerőhiánnyal küszködő hoteleibe. Cége vezérkara kicsit beleásta magát a témába, és ma már szerződéskötés előtt állnak az előbbi vállalkozással. Kiderítették, hogy az érkezők katolikusok lennének, ezért könnyen beilleszkedhetnének a helyi környezetbe, a teendőket meg ugyanúgy meg tudják tanulni, mint a lengyelek.

Ezzel a sztorival vezeti fel Kelet-Közép-Európa gazdasági kilátásairól szóló cikkét a Financial Times (FT). A régió minden országát sújtja a munkaerőhiány, amely kezdi aláásni az olcsó, képzett munkaerő kínálatára alapított gazdasági növekedési modellt, amelyet a szocializmus összeomlása óta követtek. Egyértelmű, hogy az itteni országoknak más utat kell keresniük - állítja Witold Orlowski, a PwC tanácsadó cég varsói munkatársa.

Hatalmas meglepetés

Európa más részein óriási meglepetést kelt, hogy Kelet-Közép-Európa munkaerőhiánnyal küszködik. Nyugaton ugyanis a régióból érkező vendégmunkások tömegeit látják - az Egyesült Királyság népének többsége főként azért döntött 2016-ban a brexit mellett, mert túlzottnak értékelte a kelet-európai bevándorlást. Ugyanakkor azt hallják, hogy a régiós vezetők jelentős része hallani sem akar a saját országát érintő bevándorlásról.

A kivándorlás csak az egyik oka a munkaerőhiánynak, a másik a születések csökkenése. Az FT idéz egy ENSZ-tanulmányt, amely szerint 2050-ing 13 százalékkal, 64 millióról, 55,6 millióra csökken a visegrádi négy ország lakossága. Ennél nagyobb zuhanás csak Japánban várható. A munkaerő-kínálat zsugorodása miatt az idei első negyedévben 8-10 százalékkal voltak magasabban a bérek az egy évvel korábbinál ezekben az országokban.

Válságjelek a cégeknél

A helyzet már az üzleti tevékenység összeomlásával fenyeget. Katarzyna Jaeger, a régióban aktív holland Raben logisztikai cég egyik vezetője ügyfeleik megdöbbentő panaszairól számol be. Eszerint telefonokat kaptak, hogy hol vannak a tőlük bérelt teherautók, mert nem jelentek meg náluk. A sofőrök ugyanis jobb bérajánlatot kaptak, és egyszerűen odébbálltak.

Dariusz Blocher az árbevétele alapján legnagyobb lengyel építőipari cég vezetője arra panaszkodik, hogy naponta kell bajlódnia alvállalkozóikkal, akik nem tudják tartani a projektek teljesítésének határidejét. Nem egyszerűen az a gond, hogy nincs elég emberük, hanem az is előfordul, hogy a száguldó bér- és nyersanyagköltségek, illetve a közfinanszírozású programok szigorú követelményei miatt egyes vállalatok egyszerűen lehúzzák a rolót.

Gigantikus láthatatlan bevándorlás

A régió országai más-más rövid távú választ próbálnak adni a problémára. Az FT idézi Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki elmondja, hogy a magyar vezetés sem a népesedési, sem a munkaerőhiány problémájára nem kíván bevándorlók importálásával válaszolni. Ugyanakor a magyar kormány már 2016 nyarán egyszerűsítette az EU-n kívüli munkavállalók foglalkoztatását, de a szabályozás főként a szerbiai és az Ukrajnából érkezőknek alkalmazását könnyíti. A legutolsó adatok december 20-iak, addig 19 771 fő harmadik országbeli munkavállaló részére adtak ki munkavállalási engedélyt Magyarországon, de az évre vonatkozó engedélyszám 59 000 volt - derül ki a felelős tárca egy írásbeli kérdésre adott válaszából.

Ebben Cseresnyés Péter államtitkár azt írta, hogy a kormány határozott álláspontja, hogy a magyarországi munkaerőhiányt elsősorban magyar emberekkel kell betölteni. Ennek érdekében az EU-n kívülről érkező munkavállalók csak akkor jogosultak Magyarország területén munkát végezni, ha az üres álláshelyet magyar vagy uniós állampolgárral nem lehet betölteni. De az viszont kiderült, hogy több magyarországi foglalkoztató nem határon túli magyarokat hozott be: a Napi.hu korábban részletesen írt arról, hogy az egyik gyártócégnél magyarul nem beszélő ukránokat foglalkoztattak, a hazai dolgozóknak azt mondva, lecserélik őket az olcsóbb külföldiekre.

A lengyelek már elkezdték

A varsói kormány a vállalatok nyomásának engedve nemrégiben könnyítette meg az EU-n kívüli Kelet-Európából érkező vendégmunkások ideiglenes tartózkodását az országban.

Pedig becslések szerint már most is 1-2 millió ukrán él Lengyelországban, ami a legnagyobb statisztikailag láthatatlan bevándorlás Európában. És ahogy elfogy ez a forrás jöhetnek emberek Ázsiából, például Vietnamból és a Fülöp-szigetekről. Ugyanakkor lengyel tudományos kutatások is alátámasztják, hogy a lakosság sokallja a külföldi vendégmunkásokat. Ha tetszik, a gazdaságot veszélyeztető ellentmondás alakult ki az emberek tűrőképessége és a vállalatok munkaerőigénye között.

A nagy kérdés

Közhely, hogy a gépesítés és - részben ezzel összefüggésben - a munkavállalók magasabb szintű képzése adhat választ a kelet-közép-európai gazdaságok gondjaira, ám ez a bérek további növekedésével jár, ami arra ösztönözheti a nyugati beruházókat, hogy kelet felé távolabbra vigyék újabb fejlesztéseiket. Ez aztán végképp betenne a régiós országokban.

Az a nagy kérdés, hogy ezt teszik-e vagy inkább maradnak, vállalva a nagyobb költségeket. Richard Grieveson, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatos Intézetének szakértője az utóbbira szavaz. Szerinte a döntő tényező, hogy Csehország és Szlovákia Németország és Ausztria szomszédja. A just-in-time termelés korszakában ez, illetve a térség országainak viszonylag fejlett infrastruktúrája olyan előny, amit nem fognak feladni.

A fotó forrása: Shutterstock