A világon élő több milliárd ember számára, akik nem a mezőgazdaságban dolgoznak, a megfizethető műtrágya globális hiánya valószínűleg távoli problémának tűnik. Valójában azonban egyetlen háztartást sem hagy érintetlenül. Még a legkevésbé zavaró forgatókönyv szerint is a szintetikus tápanyagok árának emelkedése a fejlett világban hónapokig vagy akár évekig alacsonyabb terméshozamokat és magasabb bolti árakat fog eredményezni a tejtől kezdve a marhahúson át a csomagolt élelmiszerekig – írja cikkében a Bloomberg.

A fejlődő gazdaságokban, ahol már most is nagyfokú élelmezési bizonytalansággal kell szembenézni komoly válság alakulhat ki. Az alacsonyabb műtrágya-felhasználás az alultápláltság, a politikai zavargások és végső soron az egyébként elkerülhető halálozások kockázatát hordozza magában.

A mezőgazdasági termelők három kulcsfontosságú tápanyag - nitrogén, foszfor és kálium - kombinációjára támaszkodnak a termésükhöz. Ezek az inputok mindig is kulcsfontosságúak voltak, de az emberiség csak körülbelül egy évszázaddal ezelőtt tanult meg tömegesen gyártani ammóniaalapú műtrágyakat. A Haber-Bosch-módszer az 1900-as évek elején alkották meg, és ez tette lehetővé a gazdák számára, hogy jelentősen növeljék terméshozamukat. A mezőgazdaság azóta függ a mesterséges talajjavítóktől. Bár a talaj igényei régiónként eltérőek, az általános tendencia eléggé vitathatatlan: A több műtrágya nagyobb élelmiszertermelést eredményez.

Mivel azonban a szintetikus tápanyagok ára az egekbe szökött - Észak-Amerikában az egyik ármutató közel háromszorosa a járvány kezdetekor érvényes árnak, Európában pedig a legalacsonyabb áremelkedés is 150 százalékos -, a gazdáknak vissza kellett szorítaniuk a műtrágya használatát.

Az árak több mint egy éve emelkednek, aminek számos oka van: a világ nitrogénműtrágyáinak nagy részéhez szükséges fő alapanyag, a földgáz soa nem látott magas árai; az egyik legnagyobb fehéroroszországi káliumtermelővel szembeni szankciók; valamint a Covid-19 korlátozások, amelyek minden globális ellátási láncot megzavartak, beleértve a vegyi anyagokét is.

A fizikai műtrágyapiac szűkülése arra késztette Kínát, a legnagyobb foszfáttermelőt, hogy korlátozza a kimenő szállítmányokat, hogy otthon készleteket halmozzon fel, ami tovább súlyosbítja a globális hiányt. Ha ehhez hozzávesszük Oroszország ukrajnai invázióját, amely gyakorlatilag elvágta a világ tápanyag-exportjának közel egyötödét, akkor a műtrágyaipar és annak árképzési mechanizmusai soha nem látott módon összeomlottak.

Kétségtelen, hogy a megtermelt élelmiszerek is drágábbak lesznek. Az ukrajnai háború miatt a globális élelmiszerárak már most minden idők leggyorsabb ütemében emelkednek, az ENSZ élelmiszerárakra vonatkozó indexe márciusban további 13 százalékkal emelkedett.

Az emelkedő élelmiszerárak – a jövedelmek megfelelő növekedése nélkül – már régóta társadalmi zavargásokat váltanak ki. 2008-ban és 2011-ben az emelkedő infláció Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika több mint 30 országában váltott ki élelmiszerlázadásokat, amelyek hozzájárultak az arab tavasz lázadásaihoz. Az ukrajnai háború csak 2 hónapja tart, de már most éhezés miatti zavargások törtek ki több országban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.