Hat évvel azt követően, hogy 2016. június végén az Egyesült Királyság népének többsége úgy döntött, hogy országa hagyja el az Európai Uniót, a piaci szereplők úgy érzik, gazdasági válság vár rájuk – írja a Bloomberg. A brit gazdaság recesszió felé halad, inflációs spirál alakult ki, miközben a nemzeti valuta – amely a brexitről döntő népszavazás után is sokat veszített az értékéből – történelmi gyengeséget mutat.

A hírügynökség előfizetőinek körében végzett felmérés válaszadónak háromnegyede a gazdasági helyzet romlására számít. A megélhetési költségek emelkednek, a növekedés lassul és romlanak a kapcsolatok az EU-val, az ország legnagyobb kereskedelmi partnerével. Négyötödük egy éven belül recesszióra számít, a részvény- és kötvénypiacokon hanyatlást vár, miközben a font árfolyama szerintük a pandémia kezdetének időszakára jellemző gyengeségig erőtlenedhet.

Az Egyesült Királyság mintha a legrosszabb helyzetben lévő országok között lenne a fejlett országok összehasonlításában – véli Oiver Blackbourn londoni portfóliómenedzser. A brit gazdaságban van a legnagyobb esélye a stagflációnak (nulla növekedés plusz infláció) a hasonlóan fejlett országok közül, mivel várakozások szerint folytatódhat a drágulás és a 2023-as növekedési előrejelzések halványak. A Bloomberg előfizetőinek több mint háromnegyede arra számít, hogy a font a jelenlegi 1,22 dolláros szintről tovább gyengül, megcélozva az 1,15 dolláros átváltást.

Egy irányba mozgó jegybankok

A világ legnagyobb jegybankjai emelik alapkamataikat, ezen belül a Bank of England június közepén már az ötödik szigorító lépést tette egymás után, ám Karen Ward, a JPMorgan Asset Management Európával foglalkozó vezető elemzője úgy véli, hogy a BoE még ezzel a tempóval is túl lassú volt. Így a hitelköltségek további szigorítását várja. Eközben David Bharier, a Brit Kereskedelmi Kamara kutatási vezetője azon aggódik, hogy a romló hitelfelvételi lehetőségek rosszul jönnek, amikor a gazdasági kilátások enélkül is sötétek.

Ezzel párhuzamosan a Bloomberg felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek szerint a tízéves brit államkötvények hozama a gyenge kereslet miatt a jelenlegi 2,5 százalék alatti szintről 3,25 százalékra nőnek, mielőtt a biztonságot kereső befektetők megélénkülő kereslete nyomán 1,25 százalékra csökkennének. A válaszadók 57 százaléka szerint a brit tőzsde rosszabbul fog teljesíteni a világ többi részvénypiacánál az év hátra lévő részében, és az FTSE index közel háromnegyedük szerint abszolút értékben is csökkenni fog 2022-ben 2021-hez képest.

Politikai tényező

A politika mindig fontos szerepet játszik a brit befektetési eszközök értékének alakulásában. Ezúttal az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi csatájának lehetősége okoz bizonytalanságot, amit az északír protokoll okoz. Ennek kéne kezelnie azt a problémát, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia külön vám- és gazdasági szabályozási rezsimbe tartozik az ír-északír határ jelképes voltának fenntartása érdekében.

Emellett a kormánypárt hajszál híján leváltotta elnökét, s ezzel a miniszterelnököt, ami hónapokig tartó kormányfő-kiválasztási procedúrához vezetett volna. Eközben egy esetleges előrehozott választások lehetőségét is találgatják a szakértők, amivel Boris Johnson miniszterelnök megelőzhetné, hogy párttársai leváltsák. A Bloomberg felmérésében a válaszadók több mint fele szerint ez a forgatókönyv várható még valamikor 2023 vége előtt. Szintén többségben vannak azok, akik kétlik, hogy Johnson még - így vagy úgy - hatalom lesz 2023 közepén.

Az üzleti környezetet és a kormányzást továbbra is fertőzi a bizonytalanság – véli Tommaso Aquilante, az amerikai Dun & Bradstreet üzleti tanácsadó cég Egyesült Királysággal foglalkozó vezető elemzője. A brexit ebben a helyzetben a sokkokat erősítő tényezőként hathat.