A nyilatkozat előzményeként a The Sunday Times magas beosztású brit kormányilletékeseket idézve azt írta, hogy London svájci típusú kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval a kétoldalú kereskedelmet terhelő akadályok lebontása végett.

E beszámolót óriási felzúdulás követte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának brexit-táborában. Svájcnak ugyanis kétoldalú szerződések révén hozzáférése van az EU egységes belső piacához, de ennek fejében engedélyezi az emberek kétoldalú szabad mozgását és hozzájárul az unió költségvetéséhez. Pontosan ez az a két elem, amelyről az alsóházi tory frakció meghatározó keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar az EU-val fenntartott kapcsolatokban - írja az MTI.

Egybehangzó hétfői brit sajtóbeszámolók szerint e frakciócsoport számos befolyásos tagja figyelmeztette Sunakot, hogy semmiféle olyan egyezséget nem tartanának elfogadhatónak az EU-val, amelynek fejében Nagy-Britanniában ismét uniós jogszabályokat vagy szabályozásokat kellene érvényesíteni.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is.

Rishi Sunak miniszterelnök a CBI-kongresszus hétfői munkanapján, a hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva egyértelműen cáfolta, hogy kormánya bármilyen célból - például a szakképzett külföldi munkaerő könnyebb nagy-britanniai munkavállalása végett - uniós jogszabályok érvényesítését előíró egyezségre törekedne az EU-val.

Én is a brexitre voksoltam, hiszek a brexitben, tudom, hogy a brexit hatalmas előnyöket és lehetőségeket kínál az országnak

- fogalmazott a brit kormányfő.

Közvetlenül Sunak felszólalása előtt Tony Danker, a CBI vezérigazgatója azonban éppen a gazdasági bevándorlás könnyítésére szólította fel a kormányt, kijelentve: a bevándorlás korlátozása a brit gazdaság növekedését akadályozó tényezők egyike. A brit gazdaság hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik, miközben nincs elég brit munkavállaló az üres állások betöltésére, és a hazai munkaerő szakképzettsége sem felel meg az igényeknek.

A koronavírus-járvány után több százezren váltak gazdaságilag inaktívvá, és "saját magával bolondozik", aki arra számít, hogy ez az egykori munkavállalói tömeg egyik napról a másikra visszatér - fogalmazott a Brit Iparszövetség vezetője hozzátéve, hogy irreális az az elképzelés, hogy a hiányzó munkaerőt automatizálással pótolni lehet.

A brexit után bevezetett szigorú bevándorlási szabályok enyhítését a brit gazdaság több más szereplője is követelte a kormánytól az utóbbi időben. A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) legutóbbi éves kongresszusán felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.

Lord Simon Wolfson, az erőteljesen EU-szkeptikus politikai alapállásáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez "a növekedés megfojtása helyett" a brit gazdaság javát szolgálja.

Lord Wolfson szerint a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy "erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat" a külföldi munkavállalók előtt, komoly többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot.