A brit jegybank ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy nem készül soron kívüli kamatdöntő ülésre. Napközben, a font évtizedek óta példátlan gyengülése nyomán felmerültek piaci találgatások az esetleges rendkívüli kamatemelés lehetőségéről - írja az MTI.

A hétfői kereskedés korai szakaszában 1,030 dollár/fonthoz közeli árfolyamokat is mértek az ázsiai, majd a londoni kereskedésben; ez csaknem 5 százalékos gyengülés volt a pénteki szintekhez képest. Ilyen alacsony dollárárfolyamra a fonttal szemben azóta nem volt példa, hogy Nagy-Britannia több mint fél évszázada, 1971 februárjában áttért az azóta is használatos tízes pénzrendszerre. A font hétfői gyengülése előtt 1985 februárjában mérték az eddigi legalacsonyabb dollárfolyamot a decimális pénzrendszer meghonosítása óta, 1,054 dollár/font árfolyamszint környékén.

Az adócsökkentés lehet az ok

Egybehangzó elemzői vélemények szerint a font hirtelen és jelentős gyengülését az okozta, hogy a brit kormány a meredeken emelkedő megélhetési költségek és az ezzel egyidejű gazdasági visszaesés hatásainak enyhítésére a múlt héten az utóbbi évtizedek legradikálisabb adócsökkentési programját hirdette meg.

Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter a londoni alsóházban pénteken tartott ismertetésében - több más nagy horderejű intézkedéssel együtt - bejelentette, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől

  • a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken,
  • a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs pedig megszűnik,
  • és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.
  • A kormány emellett - a korábbi tervvel ellentétben - nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót.

A font a 45 milliárd font (több mint húszezermilliárd forint) értékűre becsült adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt már pénteken esésnek indult, ráadásul Kwarteng a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy kész további jelentős adócsökkentésekre.

A Bank of England hétfő este kiadott nyilatkozatában Andrew Bailey, a jegybank kormányzója fontosnak nevezte a bejelentett kormányzati intézkedéseket és közölte, hogy üdvözli a kormány elkötelezettségét a fenntartható gazdasági növekedés mellett. Bailey hangsúlyozta ugyanakkor: a monetáris politika szerepe annak megakadályozása, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot, és ezzel még tovább növelje középtávon az inflációt.

A Bank of England monetáris tanácsa a menetrendben szereplő következő - novemberben esedékes - ülésén elemzi teljes körűen a font gyengülését, valamint azt, hogy a kormányzati intézkedések milyen hatást gyakorolnak a keresletre, az inflációra, és ennek az elemzésnek megfelelően cselekszik majd. Bailey ezzel gyakorlatilag kizárta, hogy a monetáris tanács a következő napokban soron kívüli kamatemelésről döntsön.

A nyilatkozat hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a monetáris testület kész "habozás nélkül", a szükséges mértékben módosítani az alapkamatot annak érdekében, hogy az infláció középtávon tartósan visszatérjen a 2 százalékos célszintre.

A Bank of England legutóbb a múlt heti rendes kamatdöntő ülésen emelte ötven bázisponttal az addigi 1,75 százalékról 2,25 százalékra, tizennégy évi csúcsra alapkamatát. Tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.

A múlt csütörtökön bejelentett hetedik kamatemelés nyomán a brit jegybanki alapkamat a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta most a legmagasabb.

A szigorítási ciklus fő hajtóereje a négy évtizede nem tapasztalt ütemű, 10 százalék környékén járó infláció.

A Bank of England a múlt heti kamatdöntő ülésről kiadott közleményében ugyanakkor azt is valószínűsítette, hogy a brit gazdaság már recesszióban van.