Rendszerszintű kockázat áll fell Lengyelországban - állapította meg a biztosok kollégiuma Frans Timmermans az Európai Bizottság első alelnöke (képünkön) szerint. A brüsszeli testület szerdai tanácskozásán megvitatta a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy "rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban", ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.

A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt, illetve a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé terjesztettek.

QP | Quality Placement

Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Timmermans a szerdai sajtótájékoztatón bejelentette: újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.)

Az uniós jog végrehajtása felett őrködő testület arról számolt be, hogy a biztosok kollégiumának jövő heti ülésén újból megvitatják a kérdést.

"Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani" - jelentette ki sajtóértekezletén az Európai Bizottság első alelnöke.

"Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást" - mondta. "A legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához".

Az államfői aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet egyebek mellett felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól.

Magyarország vs. Lengyelország

A jogállamiságot érintően a jelen pillanatban nem összevethető a lengyelországi és a magyarországi helyzet, ugyanis Magyarországon nincs szó az igazságügyi rendszer reformjáról - jelentette ki Timmermans újságírói kérdésre válaszolva. Az első alelnök kiemelte, hogy a jogállamiság kérdését tekintve a lengyel és a magyar helyzet eltér, ugyanis Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját, azaz nem kérdőjelezik meg a hatalmi ágak szétválasztását.

Aláhúzta ugyanakkor, hogy "vannak problémák Magyarországgal", amelyek miatt kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban. Ha Lengyelország az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) és a legfelsőbb bíróságra (SN) vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja, azzal az igazságszolgáltatást politikai befolyás alá helyezi. Lengyelországban tehát a jogállamiság elleni támadás jellegénél fogva eltérő a magyar problémákhoz képest - tette hozzá a bizottsági alelnök.