Éppen hogy csak fellélegezhettek az orosz gazdaság vezetői, miután enyhült az országot sújtó recesszió, máris megjelent a láthatáron a következő nagy veszély. A döntéshozók egyre nagyobb aggodalommal figyelik a kínai gazdaság gondjairól érkező híreket: bármi baj adódna az ázsiai óriásnál, az azonnal érezhető lenne Oroszországban is.

A nyersanyagok és az energiahordozók iránti kereslet esetleges újabb csökkenése súlyos gondokat okozna a moszkvai kormánynak - ismerte el Makszim Oreskin pénzügyminiszter-helyettes.

Az orosz gazdaságot satuba szorították a nyugati szankciók, amelyeket az ukrajnai beavatkozása miatt vezettek be Moszkva ellen, illetve a zuhanó olaj-, gáz- és nyersanyagárak, amelyek elapasztották az exportbevételeket - emlékeztetett a Bloomberg.

Más piacot kerestek

Az orosz vezetés egyik válasza erre a helyzetre az volt, hogy Ázsia, azon belül Kína felé próbáltak nyitni. Az ország állami tulajdonú vállalatóriásai, köztük a Gazprom gázexportőr és a Rosznyefty olajvállalat dollár-százmilliós üzleteket kötött kínai partnerekkel, a moszkvai jegybank jüankötvényeket vásárolt tavaly.

Egy komolyabb kínai lassulás könnyen olyan eredménnyel járhat az olajpiacon, amilyet az év elején láthattunk - utalt Oreskin arra, hogy a 2016 első hónapjaiban egészen mélyre ereszkedett a fekete arany ára. A gazdaságpolitikának tisztában kell lennie azzal a kockázattal, amely a kínai kapcsolatból fakad.

Mérhető hatás

Az orosz jegybank számításai szerint a kínai GDP növekedésének egy százalékpontos lassulása fél százalékponttal fékezné le az orosz gazdaságot. Ezt részben a két ország mélyülő energetikai kapcsolatai okozzák: Oroszország 2011-ben kezdett olajat szállítani Kínába, a kivitel tavaly 28 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, amivel az északi szomszéd immáron Kína második legnagyobb energiahordozó-szállítója Szaúd-Arábia után.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a világ egyik elismert közgazdasági guruja, Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor is egyetért azzal, hogy a kínai lassulás egyik első áldozata Oroszország lenne. És a veszély nem igazán távoli: a világ második gazdasága a nehéz évkezdés után éves összehasonlításban 6,7 százalékkal bővült az első negyedévben, amellyel alulról közelíti a pekingi vezetés 6,5-7,0 százalékos éves növekedési előrejelzését.

Eközben az oroszok már annak is örülhettek, hogy január-márciusban csak 1,2 százalékkal zsugorodott a gazdaságuk a 3,7 százalékos 2015-ös hanyatlás után.

Messze vannak a céltól

Kína Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere. A két ország közti forgalom részesedése az összes kereskedelemből idén 12,8 százalékra mehet fel a tavalyi 12 százalékról. A külkereskedelem értéke azonban 26 százalékkal, 78,1 milliárd dollárra esett 2015-ben, így a felek messze elmaradnak attól, hogy elérjék a vezetőik által célul tűzött 100 milliárdos összeget.

Az orosz jegybank figyeli a kínai fejleményeket, és felkészült arra, hogy megvédje a rubelt, ha az az ottani bajok miatt ismét lejtőre kerülne. A moszkvai központi banknak 150 milliárd jüan (23 milliárd dollár) értékű kötvénycsere-megállapodást kötött a pekingi jegybankkal. Ebből eddig 10 milliárd jüannyit használtak fel.