Az egyik legismertebb feltörekvő piacokkal foglalkozó befektető, Mark Mobius azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy nagyon érdekelnék az észak-koreai befektetési lehetőségek, ha megnyílna ezek előtt az út. Néhány hónappal ezelőtt még azért drágultak a tőzsdei részvények, mert felrémlett egy újabb koreai háború lehetősége, amelybe az USA-n és Kínán kívül Japán is belekeveredhetett volna.

Dél- és Észak-Korea a befektetési szakértő szerint csodálatos kombinációt alkot. Az előbbi ország elsőrendű technológiával és ahhoz kapcsolódó tudással, továbbá feldolgozóipari kapacitással rendelkezik, amihez a dzsucse ideológiát követő ország erőforrásokat, elsősorban olcsó munkaerőt és nyersanyagokat tudna hozzáadni.

Újraegyesítés?

A Koreai-félsziget két államának újraegyesítése ugyan óriási költségekkel járna, ám Mobius szerint hosszabb távon nagyon-nagyon kifizetődő lenne. Azok a befektetők, akik az elsők közt jelennének meg Észak-Koreában, igen nagy profitot zsebelhetnének be a várható gazdasági boomnak köszönhetően. Kim Dzsongun észak-koreai diktátor és amerikai partnere, Donald Trump, az USA elnöke júniusban csúcstalálkozót tart, amin kudarcot is hozhat, ám egyelőre bizakodó a hangulat.

Túlságosan megjött az étvágyuk?

Az Egyesült Államok tőkét és technológiát vinne Észak-Koreába, ha az ország hátra hagyná múltját - derült Mike Pompeo külügyminiszter szavaiból, amelyeket az MTI idézett még azt megelőzően, hogy a phenjani rezsim a Kin-Trump csúcs felmondásával fenyegetőzött, miután az USA-ból azt hallotta, hogy feltétel nélkül le kell szerelnie nukleáris arzenálját, sőt "líbiai" megoldást alkalmaznak vele szemben, ami azt jelenti, hogy egy esetleges belső lázadást amerikai katonai háttérrel támogatnának.

Szakértők szerint gondot okozhat, hogy a felek másként képzelik az enyhülést - derült ki a CNN cikkéből. Az USA gyors leszerelést akar, mielőtt bármilyen engedményt tenne az Észak-Korea elleni szankcióból, miközben a dzsucse ideológiát követő ország vezetői fokozatos, kölcsönös engedményeket tartalmazó folyamatban gondolkodik. Lehet, hogy Kimre belső nyomás nehezedik a hadsereg részéről, amely megijedt a változások mélységétől, vagy a phenjani vezető teszteli, mennyire akarja amerikai kollégája a találkozót, vagy egyszerűen előkészíti a terepet ahhoz, hogy arcvesztés nélkül visszavonuljon, ha Trump lemondaná a csúcsot. A dél-koreai vezetés közvetítene a felek között.

Ennek biztos jelene, hogy a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált zóna (DMZ) területén ingatlanboom indult. Az itt lévő kisvárosokat és gyéren lakott falvakat, amelyek eddig senkit sem érdekeltek, hirtelen felkapták az élelmes befektetők, akik arra számítanak, hogy az enyhülés folytatódni fog, ezért a területen hatalmas beruházások indulnak.

Irdatlan nagy kockázat

Egy 37 éves dél-koreai fogorvos, aki a határ közelében lévő Padzsu városában praktizál, a Google Earth térképet használva vásárolt telkeket, mivel a területen korlátozták az emberek mozgását. Összesen 20 hektárnyi ingatlant vásárolt hárommilliárd vonért (740 millió forint, sokszorosa az iparosításra alkalmas, közművesített magyarországi ipari ingatlanok árának).

A DMZ az elmúlt évtizedekben katonai provokációk színtere volt, tele van katonai őrposztokkal és keresztül kasul felépített pengés drótkerítésekkel. A két ország jelenleg hadiállapotban áll egymással. A térségben egymillió aknát telepítettek. Ennek ellenére a a DMZ déli oldalának két kilométeres sávjában lehet földeket vásárolni és bejegyeztetni.

Pandzsuban kétszeresére ugrott az adásvételek száma márciusban februárhoz képest, a határ előtti utolsó vasútállamos környékén négyszeres növekedést jegyeztek fel a hatóságok az egy évvel korábbihoz képest. Helyi ingatlanközvetítők szerint a területen főként a koreai háború előtti földtulajdonosok örökösei és hosszú távú befektetők rendelkeznek ingatlanokkal. A kockázat nagyságát jelzi, hogy az ingatlanok ára a 2007-es észak-déli csúcstalálkozó előtt is nőtt.

Nagytakarítás a hegyen

A legfrissebb műholdas felvételek tanúsága szerint Észak-Koreában nagyszabású munkák folynak az ország egyetlen ismert nukleáris tesztközpontjának eltakarítása érdekében. Kim megígérte, hogy ezt megteszik, mielőtt találkozik Trumppal, ám a friss fotók az első bizonyítékai annak, hogy betartják ezt a vállalást - derült ki a Guardian cikkéből.

A felvételek szerint a központi épületeket és számos kisebb létesítményt ledózeroltak és a felszedték a területet a külvilággal összekötő vasúti síneket. Egy új alagút fúrását már márciusban felfüggesztették.

Jeffrey Lewis és David Schmerler leszerelési szakértők úgy vélik, hogy az észak-koreaiak el akarják tüntetni a nyomokat, amelyek árulkodóak lennének az atomfegyverprogramjukról, mielőtt - ígéretüknek megfelelően - a helyszín közelébe engedik a külföldi újságírókat és szakértőket.

A fotó forrása: Pixabay.