Európai parlamenti források szerint jövő héten ismét téma lesz a magyarországi demokrácia az EP plenáris ülésén, a legfrissebb események fényében - írja az Eurologus.

A napirendről dönteni jogosult Elnökök Konferenciája minden bizonnyal jóváhagyja, hogy vitát tartsanak “Jogállamiság és alapvető jogok Magyarországon és Lengyelországban” címmel.

QP | Quality Placement

Ennek két fő része lesz:

  • az uniós jog és az LMBT+ állampolgárok jogainak megsértése Magyarországon a magyar parlamentben elfogadott jogi változások eredményeként, illetve
  • az Alapszerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, június 22-i meghallgatások eredménye Lengyelország és Magyarország vonatkozásában.

Arról is az Elnökök Konferenciája határoz majd, hogy szülessen-e állásfoglalás, vagy csak a vitát folytassák le.

Az Európai Bizottság elnökének is levelet írtak

Közben négy EP-frakció (a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és az egyesült baloldal) levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben arra szólítják fel, hogy “utasítsa el a magyar nemzeti helyreállítási terv tervezetét, és gondoskodjon arról, hogy a frissített terv összhangban legyen a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) rendelettel és az európai értékekkel”.

A levélírók véleménye szerint a magyar terv nem erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes keretet, úgy ahogy nem javítja a közbeszerzési versenyt, sem a döntéshozatali folyamatok minőségét és átláthatóságát a hatékony társadalmi párbeszédek és más érdekelt felekkel való kapcsolattartás révén, összhangban a 2019 és 2020-as országspecifikus ajánlásokkal. Ezeknek a "kihívásoknak" a kezelése pedig a levélírók szerint azért rendkívül fontos, mivel a 13 százalékos előfinanszírozás az RRF keretében a legnagyobb egyszeri kifizetés lesz Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozása óta.

Komoly aggályok

Az egyik aláíró, Damian Boeselager zöldpárti képviselő az Eurologus szerint mondta, hogy a civil társadalomnak, a Parlamentnek és más tagállamoknak egyaránt komoly aggályaik vannak a magyarországi korrupció és tomboló csalások kockázatával kapcsolatban, amelyet az igazságszolgáltatás állapota súlyosbít.

Azt is elfogadhatatlannak tartják a politikusok, hogy Magyarországon nem folytattak konzultációt a helyreállítási terv elkészítése során, emiatt a terv nem tekinthető reprezentatívnak, és fennáll annak a kockázata, hogy a pénz elosztása politikai indíttatású lesz.

Magyarország 2511 milliárd forint vissza nem térítendő forrásra tart igényt. A pénz odaítéléséről az Európai Bizottság ajánlása alapján a tagállamok döntenek.

Az EU-Monitor korábbi értesülései szerint a magyar terv elfogadása júliusban várható.

 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.