Nem fizetett a vevő a legdrágább gyémántért

A 100 leggazdagabb című, napi.hu-s kiadvány cikke

Bár a sötétvörös (galambvérszínű) rubin és a mélyzöld, átlátszó smaragd is megdobogtatja a szíveket (az előbbi régebben főként a Sri Lanka-i, később a burmai, az utóbbi a kolumbiai és az uráli bányákból származott), de a rubin alig fordul elő öt karátnál nagyobb darabokban, a smaragdnál pedig igen ritka a tiszta példány. Igy a fejedelmek köve (már csak a természetben páratlan, a Mohr-skála szerinti 10-es keménysége, illetve a jellegzetes gyémántfény okán is) a gyémánt maradt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A gyémánt az ókorban és a középkorban a dél-indiai Dekkán félsziget folyóvölgyi bányáiból - elsősorban a legendás Golkonda Királyságból - származott, a legnagyobb történelmi múlttal rendelkező gyémántok ma is az indiaiak. (Közülük is kiemelkedik a legendás, eredetileg 186, a múlt századi csiszolás után 109 karátos Koh-i-Noor, amely mogulok, sahok és szikh uralkodók után 1847-ben került Viktória királynő koronaékszerei közé, az India fölötti brit uralmat jelképezve. Ma is a Towerben található.) A világ híres gyémántjai közül nagyon sok van ma is indiai fejedelmi családok birtokában, különösen a hayderabadi Nizam gyűjteménye kiemelkedő (benne a 277 karátos, már persze dél-afrikai Nizam gyémánttal).

A keresztes hadjáratok hozták divatba

Európa a keresztes hadjáratok idején "szeretett bele" a gyémántba, amihez a csiszolás mestersége is elengedhetetlen volt. Az első fazettált csiszolás (a fazetták a gyémánton szimmetrikusan elhelyezkedő csiszolt lapocskák, a klasszikus briliáns csiszolás esetén 58 van belőlük) a németalföldi Lodewijk van Berquem nevéhez fűződik az 1400-as évek közepén. A XVIII. század közepén felfedezett brazíliai gyémántbányák termését már Antwerpenben csiszolták, ez a város máig a minőségi gyémántok kereskedelmének és csiszolásának nemzetközi központja. Az 1860-as években Dél-Afrikából, az Oranje és Vaal folyók partjáról is mind szebb kövek kerültek elő, majd Kimberley városka mellett felfedezték, hogy a gyémánt egy zöldeskék színű vulkáni kőzetet (a kimberlitet) tartalmazó, több száz méter mélyen a földben lévő kürtőben dúsul fel. A dél-afrikai gyémántláz az 1890-es években először valóságos gyémántárzuhanást eredményezett, de a bányák igen hamar előbb két, azután egy nagy konszernbe tömörültek. Ez a most már londoni központú De Beers, amely az ékszergyémánt-piac száz éve vezető szereplője, amely hatalmas ütköző készlete révén igyekszik kiegyenlíteni a gyémántkereslet ingadozásaiból fakadó ármozgásokat.

A világ legnagyobb gyémántja is Kimberleyből került elő 1905-ben, ez a megtaláló bányacég elnökéről elnevezett 3106 karátos, öklömnyi nagyságú Cullinan. A követ Transvaal kormánya 150 ezer fontért vette meg (ez akkor 1188 kilogramm aranyat ért) és VII Edward királynak ajándékozta. A Cullinant a benne lévő hasadások mentén több darabra vágták, a Dél-Afrika csillagának nevezett 530 karátos darab, amely a brit királyi jogar gombját alkotja, ma is a világ legnagyobb csiszolt gyémántja, a 312 karátos Cullinan II a brit korona dísze. A XX. században más afrikai lelőhelyeken is megindult a termelés, ma Botswana, Kongó, a színes gyémántjairól ismert Angola, a Közép-Afrikai Köztársaság és Sierra Leone a legjelentősebb gyémántközpontok.

Két legény van a gáton

A sztálini Szovjetunió fontos bevételi forrása volt az embertelen körülmények között, kényszermunkával kitermelt szibériai (a jakutföldi Mirnij kimberlitkürtőjében bányászott) gyémánt. A De Beers mellett ma is az állami többségű orosz Alrosza a piac másik fontos szereplője. Csak az 1950-es évek elején felfedezett Mirnijből eddig kitermelt gyémánt értékét mai áron 17 milliárd dollárra becsülik. Az utóbbi két évtizedben futottak föl az ausztrál gyémántbányák, amelyek főként sárgás, ipari minőségű gyémántot adnak a BHP Billiton és a Rio Tinto bányatársaságnak.

A gyémántbányászat termelési csúcsa 2004-ben volt, ekkor 159 millió karátot (1 karát=0,2 gramm) bányásztak. A termelés 2012-ben 128 millió karát volt, amelyből Oroszország 35 millió, Kongó 22 millió, Botswana (az állam a De Beers mai főrészvényese) 20 millió, Zimbabwe 12 millió, Kanada 10 millió karáttal részesedett. Az Alrosza erre az évre már 36 millió karátot vár, amivel jóval megelőzi az utóbbi években 22-25 millió karátot termelő De Beerset. (A termelésnek csak töredékét adják az ékszer minőségű kövek.) A gyémántpiaci - tehát nem feltétlenül elfogulatlan - szakértők 2023-ig, azaz a következő évtizedre a kereslet évi öt-, a kínálat évi kétszázalékos növekedésével, tehát masszív áremelkedéssel számolnak.

Csak óvatosan a gyémántüzlettel!

A gyémánt, pontosabban a kiskereskedelmi forgalom tárgyát képező csiszolt briliáns sokak szemében ideális vagyonőrző befektetés (már csak koncentrált vagyontartama miatt is, hiszen egy egy gramm súlyú , VS 1 tisztaságú, ötkarátos kő értéke 10 kilogramm aranyét is meghaladhatja), de érdemes óvatosnak lenni, mielőtt bárki belevágna a gyémántüzletbe.

A gyémánt értékelésének alapját már több mint egy évszázada a híres négy C adja. A szakértők a színt (Color), a tisztaságot (Clarity), a csiszolást (Cut) és a súlyt (Carat) veszik figyelembe. (A bonyolultságra jellemző, hogy a De Beers osztályozási rendszere csaknem 16 ezer különböző lehetőséggel számol.) A helyzetet nem javítja, hogy bár a nyolcvanas évektől a világon az Amerikai Gemmológiai Intézet (Gemological Institute of America - GIA) színbesorolása vált általánossá, a magyar aukciós gyakorlatban még mindig a régi, a XIX. századi német gyakorlatból átvett kategóriákkal dolgoznak.

A közhittől eltérően a gyémánt értékelésénél a nagyság - bizonyos határokon belül - nem mindig mérvadó. Egy egykarátos, excellent csiszolású (ez a legjobb kategória) IF tisztaságú, E színű (a D szinte alig létezik) kő értéke akár négyszerese is lehet a még mindig a "jobbak" közé tartozó, például I színű, VS 1 tisztaságú, ugyanekkora, de "csak" very good csiszolású kő körülbelül ötezer dolláros árának. Az egykarátos kő - piaci okok miatt - akár tíz százalékkal is többet érhet, mint egy ugyanolyan minőségű 0,97 karátos társa, és - meglepő módon - nem ér kevesebbet, mint egy 1,03 vagy 1,05 karátos darab. A modern csiszolás értékesebb, mint a régi csiszolás, mivel a ma elfogadott csiszolási forma csak 1910 körül alakult ki és a két háború között vált általánossá. Ez alapvetően az 58 fazettás round csiszolás, de azóta más csiszolási módok is kialakultak, például a 144 fazettás princess és a 70 fazettás Radiant-csiszolás.

Nagyon sok múlik a csiszoláson

A gyémánt az a termék, amelyet jószerével senki sem szokott "kéz alatt" vásárolni. Ha ékszerésztől, aukción veszünk, mindig mellékelnek hozzá tanúsítványt (certifikátot), amely tartalmazza az adott kő fotóját és legfontosabb jellemzőit. Persze, nem mindegy, hogy ki állítja ki az okiratot. A legtöbbre a GIA certifikátját értékelik a piacon. De itt is fontos, hogy a certifikát valóban a megvásárolt kőre vonatkozzon.

Ha gyémánttermelő országban járunk, lépten nyomon találkozhatunk vonzónak tűnő ajánlatokkal.Túl azon, hogy a turistának minden termelő országból szigorúan tilos követ kihozni, a nyersgyémántot kihozatali okmányok nélkül legálisan csiszoltatni sem nagyon lehet. (Az afrikai "véres gyémántok" piacra jutásának megakadályozására indult el az ENSZ kezdeményezése, a Kimberley-folyamat, amelynek jegyében 2003 óta csak megfelelő kiviteli igazolásokkal kerülhet a világpiacra nyersgyémánt.) Ráadásul számos országban elterjedtek a különböző, szintetikus úton előállított gyémánthamisítványok, amelyek csak profi berendezésekkel ismerhetők fel. A nyersgyémántból kinyerhető csiszolt kő méretének meghatározására is elterjedtek különböző számítógépes programok, általában a nyers súly 45-50 százaléka lesz a csiszolt briliáns súlya, míg a csiszolás ára karátonként 100-300 euróra tehető.

A vételi és az eladási árak jelentősen eltérhetnek

A csiszolt briliáns ugyan nem tőzsdei termék (mivel nincs "szabványos" kő), de az utóbbi két évtizedben az internetnek köszönhetően szinte bárki hozzájuthat a megfelelő, naprakész árinformációkhoz. Ez a magyar felmenőkkel rendelkező Martin Rapaport New York-i kereskedőnek köszönhető, aki először tette közzé - előfizetőinek - több ezer megkötött üzletből számított árait, a négy C alapján kereshető bontásban. Nem árt azonban tudni, hogy a Rapaport-lista árai kiskereskedői, kínálati árak, amelyekhez képest a legtöbb esetben alkudni lehet valamennyit. (Emiatt akad olyan szarkasztikus vélemény, amely a listát a Magyar bélyegek árjegyzékéhez hasonlítja, amelyről a bélyeggyűjtők tudják, mekkora diszkonttal kell forgatni.) A gyémánt a tömbaranytól eltérően olyan termék, amelynél a vételi és az eladási árak jelentősen, akár tíz százalékkal is eltérhetnek egymástól, nem beszélve az aukciókról, ahol a vevői és a beadói árak között - lefelé - 30 százalékos is lehet az eltérés.

A gyémánt ármozgása jóval tompítottabb az aranyénál, ami annak tulajdonítható, hogy a piac - kínálati oldalon - sokkal kevesebb szereplővel rendelkezik. A 2008-2010-es válság a kereslet zsugorodása miatt áresést okozott, ami azóta inkább szolid erősödésbe váltott. Befektetési célpontként legfeljebb menekülő vagyonként jöhet szóba a kő, bár tény, hogy a kiemelkedő nagyságú és különleges színű, világhírű briliánsok aukciós rekordárai folyamatosan növekednek. A magyar piacon (leginkább a BÁV Zrt. aukcióin) elérhető, maximum 2-3 karátos, leginkább soliter gyűrűbe foglalt briliánsok azért messze nem e kategóriába tartoznak...