Az élelmiszerek és alkoholt nem tartalmazó italok árszintjét összehasonlító kosár alapján, a 28 EU-s országot nézve, több mint kétszeres a különbség a legolcsóbb és a legdrágább tagállam között - derül ki az uniós statisztikai hivatal 2015-ös, vásárlóerő-paritáson számított átlagos árszínvonal indexéből. Az élelmiszerekért a legtöbbet Dániában kell fizetni, ahol az uniós átlag 145 százalékát teszi ki az árszint, míg a második helyen Svédországot (124 százalék), a harmadik helyen Ausztriát (120 százalék), míg a negyedik helyen Írországot és Finnországot (egyaránt 119 százalék) találjuk.

A legjelentősebb tagállamok is a felső-közép mezőnybe tartoznak: Nagy-Britanniában az EU- átlag 111, Olaszországban 110, Franciaországban 109, míg Németországban 103 százalékát kell kicsengetni a boltok pénztárainál.

Kevesebből jól lehet lakni viszont az egykori keleti-blokk országaiban. Az unió legalacsonyabb élelmiszerárait Lengyelországban mérték, ahol az EU-átlag mindössze 63 százalékát teszi ki az árszint, s csak hajszálnyival marad el mögötte Románia, amelynek árszínvonala az átlag 64 százaléka. A két - egyébként mezőgazdaságilag is jelentős - országot a sorban Bulgária (70 százalék), Litvánia (78 százalék), valamint Csehország és Magyarország (79-79 százalék) követi.

A termőföldtől az asztalig

A pékárukért és gabonaneműkért Magyarországon az uniós átlagár 72 százalékát kell kifizetni, ezzel a negyedik legolcsóbbak vagyunk a közösségben. E termékeknél csak Lengyelország (az átlagár 61 százaléka), valamint Bulgária (58 százalék) és Románia (53 százalék) előz meg minket. Velük szemben, a legmagasabb árakkal a dán (162 százalék) és az osztrák (136 százalék) boltokban lehet találkozni.

A tejtermék, sajt, és tojás- kategóriában hazánk az ötödik legolcsóbb, az átlag 87 százalékát elérő árszinttel. A lista alján a lengyelek állnak (65 százalék), míg a lista tetején Ciprus (140 százalék) és Görögország (131 százalék) található.

A hústermékeknél a hetedik legmérsékeltebb a magyar árszint: az átlagár 71 százaléka. A legolcsóbb azonban itt is Lengyelországban (az uniós átlagár 54 százaléka), míg a legdrágább ugyancsak Dániában (137 százalék), valamint Ausztriában (132 százalék).

A gyümölcs, zöldség, burgonya termékkörben Magyarország az ötödik legolcsóbb, az uniós árszínvonal 76 százalékával, jóval "versenyképesebb" azonban nálunk a lista végén található Románia, ahol az uniós átlagár mindössze 49 százalékát mérte az Eurostat. A legmagasabb árakat Svédországban (137 százalék), Írországban (136 százalék), valamint Dániában (133 százalék) találták.

Nem véletlen a romkocsmák vonzereje

szeszesitalok kategóriájában már két és félszeres különbség található a legolcsóbb és a legdrágább tagállam árszintje között. "Verhetetlenek" az italárak Bulgáriában (az átlagos árszint 64 százaléka), Romániában (72 százalék), míg Magyarország 74 százalékkal a harmadik helyen áll.

A legborsosabb alkoholos ital- átlagárak ugyanakkor Írországban (175 százalék), Finnországban (172 százalék) és az Egyesült Királyságban (163 százalék) vannak.

A dohánytermékek körében négyszeres különbség mérhető az árszint-lista alsó és felső vége között. A legdrágábban, a vehemens egészségügyi intézkedéseiről híres Egyesült Királyságban juthatunk dohánytermékhez ( az EU-átlag 218 százalékáért), amelyet Írország (189 százalék), valamint Franciaország (127 százalék) követ. Ezzel szemben a legolcsóbb Bulgáriában (50 százalék), valamint Horvátországban és Litvániában (egyaránt 56 százalék). Uniós szinten Magyarország a hetedik e termékkörben - még mindig nagyon mérsékelt átlagárral (60 százalék).

Amit a divat szab meg

A ruházat és cipő termékkörben Bulgária a legolcsóbb az EU-átlag 77 százalékával, míg Magyarország a második helyen áll (83 százalék), nem sokkal megelőzve Csehországot (88 százalék). E csoportban is Dánia és Svédország a legdrágább (133, illetve 129 százalék), míg a két legnagyobb kibocsátó-ország, Olasz-, illetve Franciaország árszintje éppen az EU-átlagát teszi ki.

Tátongó bérszakadék

Bár egzakt összevetésre ez nem alkalmas - a közszükségleti cikkek árszintje után érdemes egy pillantást vetni az Eurostat, 28 tagállam átlagos órabérszintjét összevető 2015-ös táblázatára. Rögtön kiderül, hogy a munkaerő szempontjából legolcsóbb és a legdrágább tagállam között tízszeres különbség lelhető fel.

Az élen ezen a téren is Dánia áll, ahol a munkavállalók átlagosan 41,3 eurónyi órabért tehettek zsebre, míg a lista végére (nem meglepő módon) Bulgária került, 4,1 eurós szinttel. Magyarország itt is a legalsó negyedben található 7,5 eurós átlag-órabérszinttel (ennek a dániai még mindig az 5,5-szöröse). Hazánkat nem sokkal múlja felül, az olcsó élelmiszereiről "híres" Lengyelország (8,6 euró), illetve múlja alul Románia (5 euró). Talán említeni sem kell, hogy a közszükségleti-cikkek tekintetében az egyik legdrágábbnak számító Ausztria és Svédország is jócskán megelőzi régiónk országait a bérek tekintetében ( 32,4, illetve 37,4 euró/óra)

QP | Quality Placement