A Napi Gazdaság cikke

Egyetlen EU-tagállam se volt képes az elmúlt két és fél esztendő alatt maradéktalanul átültetni joggyakorlatába az uniós állampolgárok szabad költözésére vonatkozó előírásokat. A 2004/38 számú direktíva egyetlen jogi eszközzel szabályozza az EU-állampolgárok és családtagjaik unión belüli letelepedését. Ennek értelmében ötesztendei tartózkodás után joguk van az állandó tartózkodási engedélyre meghatározott adminisztrációs feltételek teljesülése esetén, ami a házastársak mellett az élettársakra is kiterjed (a családegyesítés jegyében). Az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett értékelése szerint a 2006. április 30. óta kötelező jogszabályt egyetlen tagállam se vette át maradéktalanul.

Csak Görögország, Finnország, Ciprus, Portugália, Málta, Luxemburg és Spanyolország vette át a direktíva legalább 85 százalékát, míg Ausztria, Dánia, Észtország, Szlovénia és Szlovákia kevesebb mint 60 százalékát honosította meg. Az EB ugyanakkor megjegyzi, hogy bizonyos esetekben a nemzeti törvények több jogot biztosítanak, mint maga a direktíva (amely inkább a minimumelvárásokat rögzíti).

Javítja viszont a képet, hogy a bíróságok és az államigazgatási szervek a gyakorlatban helyesen alkalmazzák a helytelenül átültetett szabályokat, annak ellenére, hogy a megfelelő jogi háttér nem biztosított. A leggyakrabban előforduló törvénysértések közé tartozik, hogy a nemzeti hatóságok általában a direktívában nem rögzített feltételekhez kötik a tartózkodási engedély kiadását az uniós állampolgár harmadik országból származó családtagjai esetében. De az uniós polgár sem lehet biztos abban, hogy nem kérnek tőle olyan dokumentumokat, amelyeket a direktíva nem ír elő. Az EB gyakorlati segítséget is kész nyújtani a joghézagok megszüntetéséhez, ezért jövőre iránymutatót tesz közzé a leggyakrabban előforduló problémák orvoslásához.
QP | Quality Placement