A DekaBank vezető közgazdásza Ulrich Kater a "Handelsblatt Online" hírportállal folytatott beszélgetésben egy úgynevezett "puha átütemezés" mellett tette le a voksot, azzal a feltétellel, hogy egy ilyen művelet során ne érje veszteség az Európai Központi Bankot (ECB). Az ECB vezetői közül többen a görög adósság átütemezése elleni véleményüknek adtak hangot az utóbbi időkben ismételten is, bár néhányan nyitottnak mutatkoztak a magánhitelezők bevonására önkéntes alapon.

Az ECB az elmúlt egy évben több alkalommal is vásárolt görög államkötvényeket, így Athén legnagyobb hitelezői közé számít. "Az ECB okkal állítja, hogy egy 'kemény' átütemezés a jelen pillanatban beláthatatlan következményekkel járna" - hangsúlyozta Ulrich Kater. Az euró legfőbb őrzői ezért ezt a megoldást mereven ellenzik.

A Freiburg Egyetem gazdaságpolitikai professzora, a "Bölcsek Tanácsa" tagja Lars Feld is támogatja Wolfgang Schäuble elképzelését a görög adósság puha átütemezéséről. "Amikor az ECB már nem zárja ki elvből az átütemezést, akkor lehetőség nyílhat a görög adósságterhek csökkentésére anélkül is, hogy 'hitelkockázati esemény' lenne belőle" - mondta a közgazdász professzor. A cél az adósság törlesztéskiesés nélküli átütemezése lenne. "Erre csak akkor kerülhet sor, ha a hitelezők elegendő késztetést éreznek görög kötvényeik hosszabb futamidejű kötvényekre való átváltására."

Az ECB-nek azonban a legrosszabb esetre felkészülve rendelkeznie kell a görög államcsőd következményeinek kivédéséhez szükséges eszközökkel. "Nagy felelőtlenség lenne, ha nem lennének kész, és szükség esetén bevethető tervek arra az esetre, ha a magasan eladósodott euróövezeti tagország képtelennek bizonyulna törlesztési kötelezettségeit teljesíteni" - mondta a Lars Feld.

Jean-Claude Trichet ECB-elnökhöz, John Lipsky, az IMFmegbízott ügyvezetőjéhez, Az EU pénzügyi biztosához, Olli Rehnhez, valamint euróövezeti miniszter kollégáihoz intézett levelében Wolfgang Schäuble a görög adósság átütemezése és egy második mentőcsomag nyújtása mellett érvelt. Írásában Schäuble a magánhitelezők bevonását is követeli a görög adósságrendezési programba.

A levél szerint kudarcot vallott az EU, az ECB és az IMF Görögország stabilizálásáról alkotott koncepciója, amely szerint a szigorú szanálási program és a pénzügyi segély Athént 2012 elején visszavezette volna adósságának tőkepiaci finanszírozásához. Schäuble Athén 2012-es tőkepiaci visszatérését "több mint valószínűtlennek" tartja. Ehhez az egy évvel ezelőtt nyújtott 110 milliárd eurós segélyprogram nem lesz elegendő.

Schäuble szerint ezért egy újabb segélycsomagra lesz szükség "a finanszírozási hiányok betömésére és a fizetésképtelenség elkerülésére". Ennek nagysága az IMF-ECB-EU görögországi ellenőrző küldöttsége, a "trojka" jelentésétől függ. Az eredetileg 60 milliárd euró körüli összegek után már 100 milliárd eurós összegeket is emlegetnek.

Schäuble levelében megerősíti követelését a magánhitelezők bevonására minden további pénzügyi segélyprogramba. "Minden további Görögországnak nyújtott pénzügyi támogatásnál meg kell osztani a terheket az adófizetők és a magánbefektetők között." A kötvénybirtokosok "mérhető és jelentős nagyságrendű hozzájárulására" van szükség - követeli a német pénzügyminiszter június 6-án keltezett levelében. A legjobb megoldás erre a kötvények egy olyan cseréje lenne, ami hét évvel hosszabbítaná meg a fennálló követelések lejáratát, elegendő időt adva ezzel Görögországnak a reformok keresztülviteléhez és a piac bizalmának visszanyeréshez.