A német szociáldemokraták augusztus közepén meglepték a politika iránt érdeklődő honfitársaikat: bejelentették, hogy az SPD kancellárjelöltje a 2021. őszi parlamenti választásokon Olaf Scholz pénzügyminiszter lesz. Ezzel elindították a hosszú választási kampányt - írja Constanze Stelzenmüller, a Brookings Institution kutatóintézet politológus professzora, számos könyv szerzője a Financial Timeson megjelent cikkében. Angela Merkel kancellár népszerűségi indexe ugyan a koronaválság szakszerű kezelésének köszönhetően 70 százalékon áll, ám 16 év után - egy év múlva - távozik a politikából.

Így nyitottá válik a pálya a kancelláraspiránsok előtt, egyben Németország az elmúlt másfél évtized legnagyobb változást hozó parlamenti választása előtt áll. A szociáldemokraták részéről kisebb hőstett, hogy máris előálltak jelöltjükkel, ugyanis híresek arról, hogy vég nélküli belső frakciócsatákat vívnak, és rövid úton képesek tönkretenni bármelyik indulójukat valamilyen pozícióra. Most mégis összeálltak, és megnevezték Scholzot, ami persze nem jelenti az, hogy nem kell megküzdenie saját pártja és az azon túli szavazók bizalmáért.

QP | Quality Placement

Borult a képlet

A koronavírus-válság kitöréséig az volt az általános vélemény a politikai szakértők körében, hogy az első Merkel utáni kormány egy kereszténydemokrata-zöld koalíció lesz, miután ez a két párt vezeti a népszerűségi listákat. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint ha most vasárnap lennének a választások, akkor együtt simán abszolút többséget szereznének.Ugyanakkor az előbbi párt, a CDU egyelőre nem találta meg a kancellár utódát - májusi kongresszusokon akartak pártelnököt választani, amit elsöpört a válság vihara.

A párt népszerűsége Merkelnek szól, a három esélyes induló:

  • Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke,
  • Friedrich Merz üzletember és Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke nem tudott egyértelmű favorittá válni.
  • Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke, a CSU elnöke, aki lehetne a CDU/CSU közös kancellárjelöltje, egyelőre kivár.

A jövő év elején tartományi választások lesznek, így a CDU pártelnök-kancellárjelölt-választását 2021 tavaszán bonyolíthatják le.

A Zöldek egy ideig fej fej mellett álltak a CDU-val a népszerűségi versenyben, így felmerült, hogy kancellárjelöltet neveznek meg, ám végül ifjú pártelnökpárosuk halványnak bizonyult ehhez. Az SPD abban bízik, hogy kihasználja a baloldalon belüli ellenfelének ezt a gyengeségét, ám mivel a pártot 15 százalékon mérik a közvélemény-kutatók, igencsak hosszúnak látszik az út a választási győzelemig.

Nem mai tizenéves

A 62 éves Scholz előtti kihívást nem csupán az növelni, hogy a három baloldali párt - az SPD, a Zöldek és a keletnémet kommunista utódpárt, Die Linke - együtt is alig érnek el 40 százalékot, ami kevés a koalíciós többséghez, hanem az is, hogy múltja sokat elárul róla, ami nem igazán tetszik az SPD balszárnyának. Merkel kormányában nem véletlenül válhatott a legendásan héja Wolfgang Schäuble utódává a pénzügyminiszterei poszton. Ezt megelőzően volt munkaügyi miniszter és két cikluson át Hamburg polgármestere.

Ugyanakkor nem áll távol tőle a rugalmasság.Ő dolgozta ki Gerhard Schröder SPD-s kancellár munkaügyi reformját 20 évvel ezelőtt, miután a német újraegyesítés versenyképtelenné tette a német gazdaságot, amit a munkavállalói jogok és a bérek visszavágásával lehetett orvosolni. Ezt nem feledik neki a baloldali szocdemek. Az ő nevéhez fűződik azonban német részről a 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási program kidolgozása, amelyben az unió tagállami közösen vesznek fel hiteleket és azok jelentős részét támogatásként adják tovább főként a koronaválságban megtépázott déli tagállamoknak.

Bár ezzel az unió nagy lépést tett a társadalmi szolidaritás erősítése felé, ami a baloldal hagyományos célja, a háta mögött álló párt ellentétben lehet azzal az imázzsal, amit Scholz meg akar jeleníteni. Nevezetesen azzal, hogy ő a pragmatikus, módszeres Merkel férfi megfelelője. Az SPD indítja a választáson párt ifjúsági szárnyának radikális vezetőjét, a 31 éves Kevin Kühnert, valamint a pacifista, NATO- ellenes Rolf Mützenichet, a párt parlamenti frakcióvezetőjét.

Koalíciós esélyek

Hogy mi jöhet ki mindebből, az azon múlhat, hogyan alakul a két másik baloldali párt és az SPD viszonya. A Die Linke és a szociáldemokraták kapcsolata az ideológia nézeteltérések miatt nem éppen felhőtlen, ugyanakkor Scholz kancellárjelöltségére úgy reagáltak, hogy nem lenne ellenükre a kormányzati szerepvállalás. Ehhez a párt pragmatistáinak kellene előre lépniük, akik legismertebb képviselője a 72 éves Gregor Gysi.

A Zöldek egyelőre közönyösen reagáltak, ám ez valójában egy nehezen kezelhető dilemmát takar. Népszerűségük növekedését progresszív centrista irányvonaluknak köszönhetik, ami koalícióképessé tette őket a konzervatívokkal, ám a párt törzsszavazóbázisa továbbra is erősen balos. A választás éjszakáján jó eséllyel nagyobb szám szerepelhet a logójuk mellett, mint az SPD-é mellett, így újra felfedezheti, hogy a szívük mégis csak baloldalon dobog, és arra juthatnak, hogy nekivágnak egy zöld-piros-piros koalíciónak.