A magyar gazdaság a némettel szorosan integrált, kissé gyakorlatiasabban és némi túlzással megfogalmazva egy német gyártósornak tekinthető, ezért nem mindegy milyen kormány alakul a szeptember végi választások után Németországban - írja a G7. A választás szoros, szociáldemokrata, zöld és konzervatív kancellárja is lehet Németországnak. Ami a német büdzsét illeti, nem meglepő módon a baloldali pártok növelnék a kiadásokat, míg a jobboldaliak csökkentenék.

A 2021-ben 441 milliárdosra tervezett központi költségvetési kiadásokat a liberális FDP ötödével vágná meg, a konzervatív CDU/CSU páros visszafogottabb ezen a téren. A szociáldemokrata SPD és a Zöldek 3-4 százalékos kiadásnövelést terveznek. A baloldali pártok esetében a szegényebbek bére érdemben növekedne, míg a gazdagok terhei emelkednének. Eközben a legszélsőségesebben a liberálisok és a szélsőjobboldaliak támogatnák a tehetőseket.

A CDU/CSU az engedélyezéseket és a nyilvántartásokat digitális platformokra helyezné. A digitalizációt a vállalati üzemi tanácsokra is kiterjesztené és lehetővé tenné az online választásokat. Az egységes minimálbér és szociális szabályok helyett az ágazati kollektív szerződésekre helyeznék továbbra is a hangsúlyt. A magasan képzett külföldi munkavállalók országba csábítását kiemelt célnak tartják.

A szociáldemokraták legnagyobb választási ígérete, hogy a jelenleg 9,6 eurós minimálbért 12 euróra emelnék. Mivel a 33 millió német foglalkoztatottnak alig 4 százaléka keres ilyen keveset, ezért ennek túl nagy hatása nem lenne, Adóztatnák az online gazdaságot, hogy az ne tudja kiszorítani például a hagyományos kereskedőket a piacról.

A Zöldek évi 50 milliárd eurós befektetési többletet javasolnak a következő évtizedben a gazdaság dinamizálására, a leépülő szénipar gondjait regionális gazdaságfejlesztési programokkal kezelnék. A munkaerőhiányt ingyenes szakképzéssel oldanák meg. A továbbképzést támogatnák, erre minden munkanélküli jogot kapna. A minimálbért ők is 12 euróra emelnék óránként. Fellépnének a határozott idejű munkaszerződések ellen, amivel a munkavállalói jogokat próbálják a német cégek korlátozni.